Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

és neje az egész háború alatt folytatnak egymással. A nagy és valódi, családalapító erények, a vallásosság, szeretet, takarékosság, egymás iránti gyöngédség és odaadás tűnnek ki ezen levelekből, a melyekből néhá­nyat szintén közlök, annyival inkább, mert a kor és hadviselés jellemzésére is érdekes tudósításokat tartal­maznak. Legalább egy pár levélben igyekeztem bemutatni az egykorú vezérférfiakat és azoknak Károlvi Sándor­hoz való viszonyát ; Széchényi Pál kalocsai érsek, Esz­terházy Antal, Andrássy István, Pekry Lőrincz és mások mellett a Károlyival együtt működő alárendelt tiszteket is, Eötvös Miklóst, — ab. Eötvös-család ősét, — Dobozv István debreczeni birót és többeket. A pénzverés, a salétrom, rézpénz, katonai élelmezés és felszerelésre vonatkozó egy pár levél sem látszott előttem közlésre méltatlannak. A számtalan, ki nem adhatott kurucz-levélek leg­inkább az ország keleti részein a Károlyi fővezérsége alatt folytatott hadműveleti, művelődési és társadalmi viszonyokra derítenek fényt, inkább összeségükben mint egyenként. Egy nagy nemzeti hazafias erőfeszítést gyak­ran patriarchális keretekben, önzetlen lelkesedésnek, ön­feláldozó vitézségnek és néhol primitív fegvelmetlenség­nek váltakozó képeit, városok és falvak pusztulását, néha az ellenség által, néha önfeláldozásból és hadi kényszerű­ségből, nagy nemzeti szenvedések mellett a nemzet sza­badságának buzduló és — 1707-ig — mindig erősbödő reményét látjuk e levelekben feltűnni. A mi a közlés szövegét illeti, egészben véve az újabb helyesírást vettem fel, de törekedtem a kor nyel­vének és kiejtésének hű visszaadására f csupán a nevek­nél, és itt-ott az igekötőknek az igéktől való külön Írásában nem engedtem teljesen elnvomatni a régi ortho­graphiât. Az Index készítésénél, a különben is nagyra nőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom