Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

gesen accomodáltatom. Krucsai János kapitányomnak pedig azon Társi nevü jószágot resolváltam, parancsoltam is expediáltatásárul secretariusomnak. De az mi Nyúzó kívánságát illeti, mivel Nyir-Adon magam saját jószága lévén, maradékim praejudiciumokkal nem abalienálhatom, Kegyelmed inkább disponálja: mást kérjen magának; reflectáltatván arra, hogy már ennekelőtte minthogy Erdélybe kivánom magamhoz közel tartani, Ígértem neki Deés körül valamely jószágot, melyrül assecuratus is légyen. Tudván azonban Gödény Pál micsoda ember légyen, mind az hadi directiókban, s mind pedig hogy az mint hallom oly hadat gyűjtött öszve, az mely rész szerint erővel megfogattattakbul és az hadi szolgálatra kedvetlenekbül s alkalmatlanokbul, rész szerint pedig más regimentekbül valókbul áll, — bizonytalan levén ahozképest, az mustra után mennyi marad s mennyi nem közzűlök — hirtelen nem resol válhattam decretumát, úgy Nagy Andrásnak is viceségre accomodáltatását, hanem az mustrára láttam illendőbbnek halasztani; melybül meglátván, lesznek-e oly számmal hogy regimentnek lehessen tartani: az Kegyelmed mellettek való intercessiójára is reflexiót tevén, a decretumnak kiadásárul parancsolni fogok. Az mi Kegyelmed költségét illeti, mostan várom hozzám Keczer Sándort, kivel conferálni fogok: az réz árábul micsoda fejérpénzbeli haszon prosperáltatik, és arrul informatus lévén, parancsolok is hogy Kegyelmed hova hamarébb contentáltassék. Mindazonáltal ha Kegyelmednek tetszenék rézül felvenni és azt eladatni, annyival inkább hamarébb lehetne végét érni; az Kegyelmed költségének refusiójában tudván jól maga is, mely lassú jövedelme legyen az bányáknak arany és ezüst iránt. Elvárom azért Kegyelmed ez iránt való válaszát, és in reliquo kívánván: levelem szerencsés órában találja Kegyelmedet, maradok Kegyelmednek Unghvár, 10. Aug. 1 707. minden jót kivánó barátja F. P. Rákóczi m. pr. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 333.)