Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

Ó2Ó 170J. pasát, mert hadaink oly készen lesznek, hogy mihent meghalljuk, merre nekiek alkalmatosabb, azonnal vagy az csanádi sáncz erectiójához kezdünk, vagy hadainkat Tételhez küldjük. Hogy ha mindazonáltal az elsőhöz kell kezdenünk, örömest érteném, micsoda hadnak leküldését javallaná Kegyelmed r Ezen alkalmatossággal követeim által requirálván az pasa némely Magyarországban lévő török rabok szabadulása iránt, mivel ez oly intricata matéria, hogy én üket kereszténnyé letteknek praesupponálom lenni, ű peniglen erővel azzá tétetteknek állítja lenni: melyre nézve avégre küldöm Kegyelmednek, hogy ezen dolognak valóságosan végére mehessen. Mert szükséges lévén, hogy illendő dolgokban complaceáljak néki, minthogy mindegy akár itt akár Törökországban vigye el üket az ördög: ha szivekben most sem keresztények, s magokat törököknek vallják, inkább vissza küldenem, ha peniglen valóságosan tértének meg, idején lemondanék rúllok, kivált mivel maga sem prastendálja különben. Bagosinak az decretumot expediáltatván, és az báttya regimentjét conferálván nekie, e napokban innen elküldöm, s magam is ezen a héten indulok Patak felé, mivel az vizek már árestomombul kibocsátottak. Azalatt is kívánom hallhassam kívánatos hírét az Kegyelmed szándéka végbevitelének. Kegyelmednek minden jót kívánó atyafia és barátja F. P. Rákóczi m. pr. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 312.) DXXIX. A fejedelem levele Károlyihoz. Böszörmény•, 1707. május 8. Spect. ac magn. Baro amice nobis observande. Salutem et prosperos rerum successus. N. Szabolcs vármegye ide érkezésünk alkalmatosságával recurrálván Hozzánk, ugyan azon dolgot proponáltatta Előttünk, a melyet Kegyelmed is jelentett. Kívánván azért a n. vármegye, és a