Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

csak hamar nagy futás támadott, mivel az ellenség közel volt: Nagyságod száz harmincz darabig való marhái közül kezünk alól akkori ide s tova hajtogatás miatt a nagy revolutio között tizenkettő el veszett; mostan penig districtualis comissarius urunk azon emiitett marhákot rajtunk praetendálja: holott magunknak is marháinkkal együtt más jószágunkban nagy károkat vallottunk. Ez iránt is alázatosan kérjük Nagyságodat, méltóztassék említett distr. commissarius uramnak kegyelmesen parancsolni, hogy azon marhákot rajtunk ne preetendálhassa, kiért az Isten is Nagyságodat megáldja. Nagyságodnak alázatos hív szolgái Újvárosi lakosok. Kívül: Az mélt. választott erdélyi Fejedelem és az magyarországi confcederalt statusok Vezérlő Fejedelméhez fölső-vadászi Rákóczi Ferencz kegyelmes urunkhoz ő Nagyságához alázatos istantiánk. Eredeti. (Rákóczi-levelek 192,) CCCXXII. A zsoldosok állítását és a személyes felkelést a szécsényi czikkek értelmében szabályozó pontok. Miskolcz, 1706. febr. 18. A zsoldosoknak felállításáról és az renitenseknek vigore articuli Szecseniensis büntetésekről, ugy a personalis insurrectiónak observatiójáról való punctumok. Primo. Valakik mustra alkalmatosságával inhabiliseknek találtatnak, és az kik mind addig soldost nem állítottak, serényen connotáltassanak. Secundo. Valahány soldos a dominiumokban obveniált, a vármegye tisztei által exequáltassanak, ámbár fiscalék legyenek is, valakik eddig nem praestáltak. Tertio. Az kik pediglen absensek, és azok melyek mind eddig soldost nem fogadtanak, vagy az confoederatióból contumaciter magokat kivonták, az hadak számára a mennyi soldost állitaniok kellett volna, az helyett in duplo annyi lovat,