Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

a mint hírűi hozták, Orosz Pál hadát is Szeben alatt dissipálta Rabutin. Kire nézve noha nem kívánunk messze lenni az magyarországi passusoktul s'ót az bagacziát ember (t) fófele küldjük, mindazáltal Erdélybül is kimenni, ha csak az ellenség elrekeszteni nem igyekezi, sok ratiók nem engedvén, mint hogy az előbbeni levelünk által is Kegyelmednek intimáltuk, hogy legszükségesb magunkat conjungálnunk: Kegyelmedet kérem személyünk iránt is reflexióval lévén, azon mesterkedjen, hogy az ellenség a passusoktul eltávozván: akár Zsibóra akár Kővárra akár penig Máramarosra menvén conjungálhassa velünk magát; és ha azt nem cselekedhetne is az ellenség miatt, adja értésünkre, hogy magunk dolgait tudhassuk dirigálni. De reliquo áldja Isten minden operatiónkat F. P. Rákóczi m. pr. Kívül: Spect. ac magn. Alex. Károlyi etc. Eredeti, pecséttel. (Rákóczi-levelek, 152.) A dűlt betűkkel szedett sorok titkos jegyekkel. Ezen levél után egy kelet nélküli, titkos és a Károlyi-féle jegyektől különböző jegyekkel írott levél vagy levéltöredék következik; a fejedelem valamelyik vezérétői, valószínűleg Orosz Páltól, intézve Károlyihoz. A megfejtés egykorú írással fölibe van ugyan írva a számoknak, de úgy több helyen értelmet nem ád. A helyreállított szöveg következő: «Erdélyben penetralván ő Felsége a Méltóságos úrral együtt, igen javallom, hogy valami kemény had commendéroztassék az székelységre, az kivel rajtok keménykedhessünk, mert annyira alliciálván az ellenség magához azt a földet, hogy ha csak erőt nem lát, nem hogy felülne mellénk, de könnyen meg sem hódol. Külömben is az Brassó alá kijár, nyolcz kilencz száz circiter, kinek is repressiójára mennyi had s micsodás kívántassák, bölcsen megítélheti az Méltóságos úr. Az ellenség corpusa penig Isten kegyelmébül az mezőrül bészoríttatván, ha ő Felsége az egész corpusával s feles munitiókkal Brassó alá jühetne, az rettenetes benne levő takarmány miatt tűzzel bizony hamar által esnénk rajta, melyei az országnak majd felét cum securitate manuteneálhatnók, és ezen két oláhországi passusit is magunkévá tévén, egyik bástyája Erdélynek miénk lenne.» CCLXXV. A fejedelem levele Károlyihoz. Betlen, 1J05. nov. 14. Spect. ac magn. Baro Nobis observande. Salutem, officiorumque nostrorum commendationem. Midőn már Kegyelmedhez t. nagys. Prinyi Imre hívünköt