Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)
nosCCVIII. Glöckelsberg ezredes proclamatiója némely pestmegyei falvakhoz. Pest melletti tábor, 1703. aug. 4. Az mostani zűrzavar által minemű veszedelmekre és utolsó pusztulásokra jutott légyen ez az Magyarország, maga Kegyelmetek tapasztalóképen megszemlélheti és látja is. Es jóllehet ez ilyen romlásban kegyelmes urunknak ő Felségének semmi gyönyörködése nincsen, úgy engemet is mellettem lévő hadakkal nem a végre bocsátott, hogy én az országot nagyobb s nagyobb veszedelemre és pusztulásra hozzam, avagy Vak Bottyánnak hallhatatlan tyrannusságát s kegyetlenségét elkövessem, látván mindazonáltal minden felül az megátalkodott fejeknek istentelenségeket, kénteleníttettem minapában azon commendérozott seregek által a legközelebb való vakmerő helységeken példát statuálni, és az által Kegyelmeteket is a többi között maga felkent koronás királyának hűségére megintenem. Mivel pedig ekkoráig való várakozásomra egyetlen egy emberét se láttam: ahoz képpest ezen írásom által akarám Kegyelmeteknek értésére adnom, és atyai s keresztényi módon megintenem, hogy valamely helység mátul fogvást legfellyebb negyed napig maga embereit ide hozzám nem küldi, az ollyanokkal valamint megeskütt ellenséggel fogok bánni, népét kicsintül fogva nagyig eltörlöm, mezei gabonáját és lakóhelyét elégettetem, marháját és mindennemű jószágát elprédáltatom. Ellenben valamely hely magát bejelenti, sem életiben sem jószágában nem lészen legkissebb kára is, hanem bízvást maga házához szálljon és mezei munkájához lásson békével; a minthogy a minap is valaminémü kára esett a szecsei templomnak és plébánosnak, nem csak mindenekrül eleget teszek, hanem valakik azt elkövették, halálos büntetéssel megbüntetem. Hogy pedig a kuruczok részérül is a helyeknek semmi bántása ne légyen, annak sem vagyok ellene, hogy a mivel adóztak eddig Rákóczinak, szabadosan oda is hódúljanak, ezt hozván magával Kegyelmes urunk ő Felsége parancsolatja. Költ Pest mellett lévő táboromban, 4 Augusti 1705.
