Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)
Dirigantur ad Exc. Dom. Generalem Alexandrum Káróllyi, Debreczinum. Eredeti, pecséttel. (Rákóczi-levelek, 97.) .' 1 CCIV. Dobozi István biró a váradi ostromzár hadai számára Károlyi Sándortól jó vezényletet sürget D ebre ezen, I 7°5- július 28. :• Méltóságos Generális nekem jó Uram! Tegnap dél tájban az váradiak vagy a mint némelyek beszéllik, Váradra élést hozó ráczság kicsapván, és Komlósi uram hadára egészlen-é vagy csak valamely részére találkozván, dissipálta. Maga Komlósi uram elesett-e még nem tudhatjuk, noha némellyek kezdik beszélni, hogy gyalog elszaladt volna. Ezen dolgot megértvén Palocsai uram ő Nagysága, az hadakkal nyomult Újfalu felé, és ott által kelvén jöttének Pocsajhoz, most is actu ott vadnak. Ez a darab föld ismét megrémült, vagyunk nagy anxietásban. Az Erdélybül commendérozott német régimen, úgy a gyalogság Somlyó körül commorál, Komlósi uram jött volt előre. Kérem alázatosan iterato Nagyságodat, Kegyelmes Urunk ő Nagysága előtt exoperálja, hogy legyen jó commendójok, akar Gyürki uram, (a kit mélt. Generális Forgács uram is commendált), akar más valaki, másként kevés progressusa lészen az hadaknak. De reliquo ajánlom magamat Nagyságod gratiájában, maradván Nagyságodnak Debreczen, die 28 Julii 1705. estve 6 órakor alázatos szolgája Dobozi István m. pr. P. S. Ha csak hirtelen erős és kemény comendó nem érkezik, mind a had s mind mi elveszünk; követem Nagyságodat, ha igazat találok írni etc.