Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
valónak, ki mostan az nagyságos Károlyi Mihályné, instantiájokra. Levata causa — — *) contra g. et m. dominam Catherinam Iffju relictam viduam quondam g. et m. domini Joannis Imreffy de Zerdahely, et Michaelem similiter Imreffy filium ejusdem ex praefato quondam marito suo susceptum, partim in castello Diozegh, partim vero in castello Eradon in. comitatu Bihoriensi commorantes, veluti in causam attractos. Pro dominabus actricibus nobilis Isaac literátus procurator cum nostris, solita sua protestatione praehabita, dicit in hunc modum: Mivel az ezer hatszáz tizenegy esztendőben, szent Mihály nap tájban, az felséges Báthory Gábor erdélyi fejedelem, nem tudatik kicsoda instantiájára és micsoda okból, non juris processu, az istenben elnyugott és boldog .emlékezetű Segniey Miklósnak ártatlan halála után meg maradott özvegyétül, tudni illik az nemzetes Balázsdeák Borbála aszszontúl, és leányátúl Segniey Borbála asszontúl, ki mostan az nagyságos Károlyi Mihályné, igaz törvény szerént reájok szállott jus successoriumát, tudni illik ez Kenéz nevü falut éppen, mely Kenéz vagyon Szabolcs vármegyében, minden igaz törvén nekül, valami szín és praetextus alatt el foglaltatván, potentia mediante, mellyet az felyűl meg mondott ezer hatszáz tizenegy esztendőben szent Márton nap tájban azon hatalommal adott ő felsége az erdélyi fejedelem az mostani in causam attractusoknak és possessoroknak, tudni illik az néhai nagyságos Imreffy Jánosné asszonyomnak Iffju Kata asszonnak, és fiának Imreffy Mihálynak; mely elfoglalt és meg specificált jószágot ő nagyságok is mind ez napig azon hatalom utával bírnak, in praejudicium et derogamen libertatis ipsarum dominarum actricum valde grave et manifestum. Annak okáért ispán uram hittak ki kegyelmedet az kegyelmedhez rendeltetett bírákkal egyetemben az in causam attractusok ellen ez Kenéz nevü faluban, úgymint az el foglalt jószágnak színire, az pozsonyi, ezer hatszáz nyolcz és ezer hatszáz kilencz esztendőkben cedáltatott articulusoknak tartása szerént, az ki az harmadik és negyedik articulusban nyílván megírattatott, hogy az ezer ötszáz kilenczvenkét esz*) A felperes hölgyek ismételt elésorolását elhagytuk. IV. köt.
