Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

lett volna szükség másokat meg találni; ha nagyságod nekem parancsolt volna s tovább is parancsolni fog, én abban meg nem fogyatkoztattam volna nagyságodat, sem azután is, csak nagyságod parancsolatját az iránt vegyem, jó szívvel cselekszem, sőt nagy nyereségemnek tartani fogom, ha miben leányi kötelességemet meg mutathatom; csak épen legyen oly embere ottan nagyságodnak, a ki mégis lehessen sollicitálója a dolognak, ő nagysága a keveset sem szígyenli ugyan elvenni, de ha ki többet ád, annál többet használ. Bizony édes kedves apám uram, mindenütt ugyan e világban az immár szokásban vett dolog, de e táján leginkább; azért isten országúi ostoroz bennünket, s elveszett az igazság, de elvész utána az ország is, s isten sem könyörül rajtunk, mert meg nem esmérjük magunkat s nem jobbítjuk életünket. Itten eléggé félünk az háborútúl, kitől az isten oltalmazzon mindnyájunkat. Máskint istennek neve dicsértessék, mostanában nagyságod szolgalatjára gyermekimmel együtt jó egésségben volnánk; kívánván ezek után, engedjen isten az nagyságod és az több atyafiak ő kegyelmek egéssége felől is, kiknek ajánlom mind fejenként szolgálatomat, mindenkor örvendetes hírt hallanom ; maradván nagyságodnak legkissebb szolgálója és leánya Károlyi Éva m. pr. írtam n Maji Divék-Ujfaluban, 1682. Kivül: Tekéntetes nagyságos Károlyi László uramnak stb. Szatmár. Negyedrét íven, fekete viaszba nyomott záró gyűrűs pecséttel. Lad. 60 nro. 20. t ccxxv. Ujváry János az egri püspök tizedbérlője, a Szatmár vármegyei egy évi összes tizedeket 1120 forintért Károlyi Lászlónak adja el. Kassa, 1682. június 26. Ego Joannes Ujváry, illustrissimi ac reverendissimi domini, domini Petri Korompai episcopi Agriensis, comitatuum Heves