Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

Segniey, ipsiusque haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis dedimus donavimus et contulimus, imo damus donamus et conferimus híre perpetuo et irrevocabiliter tenendas possidendas pariter et habendas, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio literarunr mediante. Quas nos in formám privilegii nostri redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportatae. Dátum in civitate nostra Coloswariensi, die prima Maji, anno domini Millesimó sexcentesimo nono. Gábriel princeps m. pr. Kettős papíron, alul pecséttel. Lad. 29. nro. 114. XXIX. Perényi István bizonyos eberhárdi s bizonyos dobosi jószág dolgában ír Károlyi Mihálynak. Királyháza, lőog. máj. 23. Generose domine fráter mihi charissime! Servitiorum meorum paratissimam commendationem. Az hatalmas istentül kegyelmednek kívánok sok jókot, hosszú élettel megadatni. Az kegyelmed leveleit szerelmes vejem uram, meg hozák, melyeket meg értettem. Az mi az dobosi jószágról való leveleket illeti, minden pecsétes és nem párt küldöttem ki kegyelmednek, melyeket kegyelmed meg olvasván és tudós emberekkel közölvén, megtanítja kegyelmedet, kegyelmednek az dologban mint kellessék procedálni. Az levelek legyenek kegyelmednél édes vejem uram; hiszem, az mikor kelletik, kegyelmednél mint hív atyámfia kezénél meg találom. Eberharti jószág felől is. megértettem az kegyelmed írását; azért kegyelmed írjon húgom asszonynak; minthogy ő kegyelme kezénél vagyon az jószág, az többit is elfoglalja ha az özvegy asszony férhez megyén; az Czobor Pálné eladott jószága felől éljen tanácscsal; Thurzó uram tudom, minden jó tanácscsal és segítséggel leszen mellette; Bakosnak is írjon kegyelmed, hogy ő is forgolódjék az dologban: ím írtam magam is húgom asszonnak ez dolog felől.