Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

tehetek, hanem magam városából lévőket, kik annak előtte is hittel köteleztetett drabantok voltak, azon . . . . de ha erő éri, ne okoztassam jüvendőben azzal, hogy fel adtuk, mert ő felsége hívsége mellett ennek előtte is, mind istenben boldogul kimúlt eleim sok károkat szenvedtek, de legközelyebb csak én magam is, az Ér mellett, Várad elveszésekor, adonyi kastélomat sok szép jószágimmal s akkor termett minden névvel nevezendő vetésemmel s jovaimmal, ugyan azon háborúban Károly alól sok szép lábas marháim bialim el hajtattanak; sok, sőt nagyobb része ott lévő külső jószágomnak el raboltatott; attól fogvást is, miolta ő felségének a törökkel való békessége van, kilenczszer raboltatott el, hogy tilalmazták, be ne holdoljanak; jóllehet isten kegyelméből Károly az kastély meg maradott, de az városát Rákóczy György fejedelem tőből ki égettette, s lakosi el széledtek, volt, kik is sok hívásra és szabadság ígírésre jüttek vissza, s attól fogvást szoktak taxát adni ; de attól fogvást is mind török, magyar, és ő felsége német vitézitől minemű károkat vallottak, isten tudná elő számlálni. Ugyan azon háborúban erdő-szádi kastélyomat a tatárok porrá égették, jobbágyimat jobbára mind elrablották, kit le vágtak, s vetésim mind oda vesztek; az két falumban tíz ház nem maradott; az örökös jobbágyim helyében, hogy a föld tellyességgel pusztán ne maradjon, jóllehet három esztendeig pusztán állott, tizenkét naposokkal kellett jobbára faluimat meg szaladnom, az mint hogy az egész károlyi jószágom is mind abból áll; de ennél is közelyebb szállván, csak az miolta ezek az profugus urak Erdélyből az mi kegyelmes koronás királyunk ő felsége ditiojára ki üdöttek (igy) is, Apáti nevü szép udvarházamat fel veretvén, minden névvel nevezendő jovaimat el vitték s prédálták, még csak ajtaimat s kemenczéimet is le vagdalták, kétszáz szép kövér sertés marháimat el hajtották, búzáimat el prédálták, egy szóval egy darab vasat meg nem hattak. Hasonlóképen muzsaji jüvén, két szőllőmet el vötték; meg böcsülhetetlen károkat szenvedvén. Hasonlóképen Patakon szép nagy darab szőllőmet ez idei termésével, valamint az muzsajiakat el foglalták. Károly alól közel ezer juhomat el hajtották; vagyon már