Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

édes szüleiket nem böcsülö fiaknak, leányoknak szomorú példájukat ugyan bokrosán látjuk, ez iránt is szerelmes feleségemnek securitására kívánok vigyázni. Ha azért az úr isten az édes feleségemet tőlem magzatokkal megmarasztja, az gyermekit fölnevelvén, és fiaival meg nem alkudhatnék együtt, vagy pedig fia megházasodnék és fiával együtt nem akarna lakni, tehát ez állapotban, az feleségemnek éltéig külön hagyom az kis-szekeresi curiámat, simul cum possessione Kis-Szekeres, item darnói, kis-naményi, oroszi-i, kis-ari, maitisi, gyarmati, matolcsi, gulyácsi és hetei egész jószágimat; item Nagy-Szekeresen két jobbágyokat és hat pusztákat, hogy ott majorkodtathasson; item várallyai szőllőt az ott való jobbágyokkal együtt; item az remete-mezői és balotafalvi jobbágyokat. Ezeket éltéig bírhassa feleségem, ha fia, vagy egyszersmind leánya lenne is. Ha penig csak leány maradékom lenne, az úr isten azt engedné feleségemnek, hogy leányát férjhez adná, és velők együtt nem alkudhatnék vagy nem is akarna, tehát ezen fölyül specificalt jószágokat, külön maga bírhassa, és ezen kivül, az monoi curiát és jószágot, úgymint: monoi, csikófalvi, kelenczei, újlaki, egerháti, nagy-burii, gyökeresi jószágokat. Item praedium Szál-Dobos és benedekfalvi szőllőket. Hoc declarato, hogy ezen monoi jószágokat az feleségem bírván, az fölyül megírt szinyérvárallyai szőllőt és jobbágyat remittálja leányának Rozsályhoz bírni. Dispositio fratribus Tholdianis haeredibus existentibus. Az ilyen állapotban is azért, hogy ha tudnia illik, az úr isten az ő bölcsességes áldásábúl, engemet fiúi vagy leány maradékokkal látogatna, mind az által megemlékezvén az én testvér atyámfiairúl öcséimrűl is, úgy mint Tholdi Miklósról, lstvánrúl és Györgyrül, kiknek az édes anyjokkal egy testvér voltam. De ez siralommal emlétendő háboruságos időben, szegény Tholdi István öcsémet az tatár ellenség Erdélyben le vágta, maradván csak egy kisded leánykája. Szegény Tholdi Miklós öcsém penig az lengyelországi hadakozásban tatár kézben esett; él-er meghalt-er nem tudatik, ennek nem lévén semmi maradéka feleségén kivül. Annak okáért, ez három atyámfiainak és maradékoknak is, az kik életben fognak lenni