Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
vén, igyekezem minden tehetségemmel azon, hogy ha az istennek ő szent rendöléséből, az én nemzetemnek az Kun famíliának, fiu ágon (kiben csak egyedül én maradtam), én rajtam vagy maradékomon magva szakadna, tehát in hoc casu, az Kun jószág ne idegenre vagy távul levő atyafiakra, hanem az legközelb való leány ágon lévő atyámfiára szálljon. Ebbeli atyafiságos keresztyén kívánságomat, az én szegény atyámfiainak javokra az úr isten meg áldotta; mert elsőben is Máramárosban lévő minden jószágimat az méltóságos erdélyi fejedelemtől ő nagyságáiul etc. per novam donationem, cum libera mea dispositione, obtineáltam; annak utánna az rozsályi jószágimat is, melyek Zakmár vármegyében vadnak, ugyanazon méltóságos fejedelemtől Rákóczy Györgyiül, Erdélyországnak fejedelmétől, Magyarország részeinek urátúl, az székelyek ispánjátúl, nekem kegyelmes uramtúl ő nagyságáiul, cum libera mea dispositione meg kértem az diplomának continentiája szerint; mely dologban tekintetes, nagyságos Barkóczi László uram ellenkezvén, édes anyja után, az én defectusomon, az salánki jószághoz, az rozsályi jószágnak is némely részéhez jussát praetendálta. Azonban, mind császár ő fölsége requisitiója, mind penig az méltóságos erdélyi fejedelem admonitiója, super ineunda amicabili compositione accedálván, és egy néhány ízben, sok tekintetes urak és fő rendek interponálván köztünk magokat, végre amicabiliter meg alkudtunk. Mely contractus szolgál csak az én defectusomra, az mint annak tenora meg mutatja. Isten ez dolgot is jó karban engedvén vinnöm, mind az méltóságos erdélyi fejedelem donatioját, s mind Barkóczi László urammal való contractusomat, császár és koronás király urunk ő fölsége az diploma szerént regius consensusával confirmálta, mellyek legitima statutióval meg is erősíttettenek, az mint arrúl való relatoria az nemes leleszi conventben exstál. Az kegyelmes úr isten az ő áldását ez eránt is mutogatta hozzánk, hogy mostani szerelmes házas társommal is, nemzetes nagyságos Káinoki Katával együtt, magzattal bennünket meglátogatott, de az úr isten az ő szent és kedves tetszéséből, kicsiny ideig tartván szemünk előtt, magához vette az mennyei karnak társaságában, az idvezült anyaszent24*
