Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

CL. Sdmbár Mátyás jezsuita levele Károlyi Lászlóhoz, családi ügyekben s némely tábo?'i hírekről. 1638 körül. Spectabilis ac magnifice domine, domine ac patroné colendissime! Isten nagyságodnak mostani szükségére való sok szép áldásit bőven adja, szívbül kérem ő szent felségét. Ha nagyságod bizonyos lehetne abban, hogy Varannóbúl ki nem bontakoznék Adámné asszonyom ő nagysága, míg az asszony ő nagysága meg nem válnék terhétül, én igen javallanám, hogy csak megindulna ő nagysága Varannó felé, mert nagyságod táborra menvén, ha asszonyom ő nagysága Apátiban marad, azonban le is fekügyék; hirtelen osztón légyen valami, hova tud akkor lenni ő nagysága r Nagyságodnak sem nyugszik meg úgy a szíve, mint ha együtt lesznek ő nagyságok. Bízza csak nagyságod az örebbik (így) úrra, a mint ő nagysága engem is kér, hogy arra beszéljem nagyságodat; meg látja nagyságod, hogy jól elrendeli az úr az asszonyok ő nagyságok és az gyermekek dolgát; mivel nagyságod is a táboron az úr dolgát viselni fogja, a míg ő nagysága is rá érkezik. Ezt így írja meg nagyságod az úrnak és tellyességessen az asszont ő nagyságát mint ilyen állapotjában csak az örebbik úrra bízza nagyságod és oda küldje; de mintha csak Tárkányba menne, s oda is mehet egy elsőben ő nagysága; úgy az popule nem annyira rémül meg, hogy az asszony ő nagysága bátyjához mégyen, a hol Debreczen felől künnyebben érthessen az úr felől táborbúi. Egy ilyen dolgot kell fogni benne, a ki hazugság nélkül is lehet. Erdélybül írja tiszttartó, hogy mégis a Barczán az pogányság ; többet vár magához. Szakmári vármegye pedig az végezte, hogy jövő pénteken itt háljon zászlóstul minden hadával. Elég veszély; én meg írám Kun István uramnak, hogy ő nagysága azt ne engedje, kiváltképen az úrnak itthon nem létében. Ugyan szép levelet írtam ő nagyságának, ha fog. Azonban nagysá-