Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

végezem, s misemondó pappá leszek; mellyet istentül meg nyervén, akkor kezdek osztán hazámnak szolgálni és felebarátimat segíteni; mely fáradságombúi és szolgálatombúi talám kegyelmednek is jut, hogyha az superiorim akaratjából kegyelmetek felé találtatik fordulnom, noha Krisztus urunk mondása szerint senki nem kedves próféta hazájában. Mivelhogy ez napokba vásárunk vagyon itten, meg küldöttem volna kegyelmednek az vásárfiát, csakhogy non est, s az semmibűi pedig semmit sem csinálhatni, azt kegyelmed maga is tudhatja; egy szóval szegény vagyok, semmim sincsen, semmit nem küldhetek egyebet az jó akaratnál és atyafiúi szeretetnél, s mindennapi imádságomnak ajánlásánál; ezt az keveset kegyelmed jó néven vegye. Ha jószágim, jobbágyim, tárházim, teli erszényim volnának, eleget küldenék, de mivel hogy szegénységre meg esküttem, mindezekben fogyatkozást kell szenvednem. Ad talán az isten ezután vagy egy képecskét vagy keresztecskét, hogy küldhessek kegyelmednek. Az úrnak 6 kegyelmének ajánlom alázatos szolgálatomat; mind ő kegyelmének mind kegyelmednek ajánlom az szegény ottan lakozó pátereket, hogy kegyelmed az szegény istenben el nyugott anyánk nyomdokát követvén, szeresse az szegényeket és fogyatkozásiban segítse. Ezek után ajánlom kegyelmednek isteni imádságomat. Gréczben, 9 Septembris, 1658. Kegyelmednek legkissebbik szolgája és öcscse Sennyey László m. pr. Kivül: Az tekéntetes és nagyságos Sennyey Orzsébet asszonnak, az tekéntetes és nagyságos Károlyi László uram ö nagysága szerelmes házas társának, nekem kedves néném asszonnak, Apátiban. Félív papíron, ostya-pecséttel. Lad. 5. nro. 81