Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

nyavalyákkal és nyomorúságokkal tellyes életből az én hosz­szas s keserves betegségem után, amaz meg hirvathatatlan koronával az örök dicsőségben meg koronáz, mellyet még ez világ fundamentomának föl vetése előtt föl vetett, minden ő benne hívőknek s azok közzűl én nekem is kétség nélkül megad, egyedül az úr Jézus Krisztusnak szentségös érdeme által. Mindenöknek előtte azért az mi teremtő istenünknek amaz szentségös mondásáról megemlékezvén, hogy minden testnek egyszer egyszer az testi halált meg kell kóstolni az bűnért, melyről szent Pál is bizonyságot teszen, sőt rornlandóságun­kat az mindennapi példák is mutogatton mutogatják és erő­sítik, hogy ez nyavalyás, árnyékhoz hasonló élet után által vitettetünk amaz nyugodalmas örvendetes és dicsőséges vég nélkül való boldogságra. Mindenöknek előtte azért az.én lelkemet ajánlom az én teremtő megváltó és üdvözítő istenemnek szentséges kezében, az ki engemet ingyen való kegyelméből az én anyámnak méhétől fogván ez mai napig és óráig nagy kegyeimessen tartott, és mindennemű ügyemben rejám kegyelmesen gondot viselt, az igaz hitben és vallásban nevelt, az ő szent lelke által igazgatott, oktatott, tanított, és minden üdvösséges jókra vezérlett; elhivén ezt is, hogy utolsó pihenésemig az ő szent lelkével környűl vészen, szent angyalival oltalmaztat, lelkem testemből kiszólítván az ő szent angyali által beviteti az ő szent színe láttára; testemet is megnyugodván az föld­nek gyomrában az utósó ítélet napjáig, boldog és üdvösséges feltámadást ad énnekem is, a holott vég nélkül dicsérem és szüntelen imádom az örökké való istent, az szent angyalok­kal és több üdvezűlt szentekkel; a hová engemet is minden keresztyén hívekkel együtt vigyen be az örökké való bol­dogságnak elvételére, amen. Annak okáért noha testemben beteg vagyok, de elmém­ben és lelkemisméretiben csendes jó lelkiismerettel lévén, az én szerelmes hites uram és gyermekim között teszek jó lelkem ismerete szerént illyen testamentumot: Mivel hogy isten ő szent felsége a szent házasságot szerzetté, valakik isteni tisz­teletben és kegyes életben szoktanak élni, az úr isten azokra áldását is szokta terjeszteni, mind az lelkiekben és testiekben;

Next

/
Oldalképek
Tartalom