Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)
III. FER DINA ATD KORA. 337 tini» kelt kiadványában. — 18. Nyír-Bátorban lakó mester emberek privilégiumának páriája, 1623. aug. 13. — 19. Az nyír-bátoriaknak az harminczad- és vám-fizetésről minemű immunitások vagyon, 1626. január 2. — 20. Hogy azon NyírBátorban lakó nemesek és az városbeli adófizető renden kivül valók, az bírákkal, polgárokkal, az közönséges jóra való dologban egyet értsenek, arról való levélnek páriája, 1619. aug. 3. — 21. Nyír-bátoriaknak adott levél, hogy az közönséges adózást mind az szabadosok és nemes emberek is supportálják az kik az paraszt fundusokon laknak, 1648. aug. 26. VASVÁRI portio. Jobbágyok száma, kik a nagy-szeren laknak: 5 háznép 4 telken. Jobbágy-fiak száma: 5. — Ökrök száma: 28.-— Tehenek száma: 23. •— Disznók száma: 41. •— Méh-raj: 6. Barkóczy László uram bír ezen faluban tizenegy ház jobbágyot, kik mind marhás emberek, csak az hárma gyalogszeres ; ezeket Báthory Gábor conferálta volt Szentiványi Istvánnak; az leányát vötte el osztán Tatai Ferencz; ezen Tatai Ferencz deficiálván, az relictáját úgymint Szentiványi Istvánnak az leányát vette el osztán Barkóczy László uram, és ilyen successióval bírja ezen jobbágyokat, mellyek mind kis-szeren laknak. Item, az nagy-szerből, az mint ide fel az megírt várhoz való jobbágyok is azon szeren vadnak, mások is bírnak; u. m. mostan Szunai Mihály bír nyolcz ház jobbágyot és négy pusztát, mely részt is az szegény Báthory Gábor abalienált el az vártól, elsőben Posai Zsigmondnak conferálván ; volt akkor 12 ház jobbágy; Posai Zsigmond deficiálván, az fiára Posai Péterre és feleségére Posai Zsigmondnéra szállott; és ezen Posai Zsigmondné adta el pénzen Csomaközi Mihálynénak, melyet vett meg Szunai Mihály, és most is bírja. Ugyan az nagy-szerrül Barkóczy László uram Császáriban vitt el három jobbágyot, az kikhez semmi praetensiója nem volt volna ő nagyságának, mert nem az kis szeren laktak ; szép szóval vévén reá őköt, úgy abalienálta innét Vasváriból. IV. köt. 22