Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

III. FÉRDlNA ND ICO RÁ. 325 A marhás jobbágyok közt legjobb módú Prosina Jakab, kinek 8 ökre, 5 tehene, 50 juha, 67 disznaja, 6 raj méhe volt. Census: Szent György és szent Mihály adaját annuatim adnak az várhoz 10 frtot, melyet kétszer administrálnak, felét-felét egyszerre. Vágó marhát az térebesiekkel együtt adnak egyet, mely ott specificáltatott. Vajat annuatim az vár szükségére adnak 10 itczét. Provenius: Dézmát sem őszi sem tavaszi vetésekből soha nem adtának, méh-rajból sem; bárányból tizedet adnak, mivel az juhokat más határon legeltetik inkább, s azért adnak bárány-dézmát az várhoz; az ki váltóra megyén, minden bárányt 6 pénzzel váltnak meg. Disznajukból sem adnak pázsit-tizedet, hanem az terebesi és gilvácsi erdőn ha mikor makk terem és ugyan ott hízik disznajok, ott ők is tartoznak tizedet adni mint szintén az több falubeliekSzántóföld, kaszáló rét, ezen falu határán nincsen az várhoz. Tilalmas erdő egy vagyon, az mely immár ide fel az terebesi rendtartásban megíratott; az mely nagyerdőnek, némelyektől gilvácsi és terebesi erdőnek neveztetik. Tilalmasban tartatván az várhoz, másnak nem szabad fát hordani belőle, hanem ha kinek épületre való fa kívántatnék, az ecsedi udvarbíró czédulát ad rólla, kinek mennyi szálfa adassék és minemű épületre. Az mely élő erdejek vagyon az terebesieknek, ezek is abból élnek tüzelő fával. Halászó víz nincs ezen falu határán az várhoz, hanem az tejrebesi és majtényi földön lévő két tót az itt való gilvácsi halászok procurálják és vár szükségire halászszák, az mint azokon az helyeken specificáltattak az tavak. Öl szénát nem adnak a falubeliek az várhoz. Korcsmáriás karácsontói fogva szent Mihály napig az dominus terrestris számára continuáltatik, viszont szent Mihály naptól fogva karácsonig az falué; hűtőkkel így bizonyítják ab antiquo lenni. Servitia : Szolgalatjuknak módja egyenlő renddel tarcatik, az mint oda fellyebb Majtínyban megíratott.