Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

322 777. FERDINAND KORA. két kerülő, egy molnár a majtényi malomban, egy ács a majtényi majorhoz, egy puskás az várhoz; lovas szabadosok hárman, nyomorult szegények ketten, egy nemes ember; 13 háznép 13 telken. Puszta telkek száma: 1 o. Összesen: 54 háznép 53 telken, 10 puszta hely. Jobbágy-fiak száma: 65. — Lovak száma: 16. — Ökrök száma: 88. — Tehenek száma: 130. — Juhok száma: 40. — Disznók száma: 255. — Méh-raj\ 52. A marhás jobbágyok többnyire 4—6 ökörrel szántanak, tehenet kevés kivétellel minden ember tartott, juhot az egy Gerdán György gyalog szeres jobbágy számlált 40 darabot; Vágó Ferencz marhás jobbágynak 2 lova, 6 ökre, 8 tehene, 35 disznaja, 3 raj méhe volt. Census : Szent György és szent Mihály adaját annuatim fizetnek az várhoz falujúl, melyet két részben administrálnak, 1 o frtot. Vágó marhát a gilvácziakkal együtt egyet adnak. Vajat falujúl annuatim itczét adnak. Kendermagot adnak annuatim fél köblöt. Provenhis : Dézmát őszi és tavaszi vetésekből, bárányból és méh-rajból is az várhoz preestálnak, mindeniknek tizedét adván; de az oláhok nem adnak dézmát semmiből is az ő szokások szerint. Az ott való magyar prsedicatornak octava jár. Az mely bárány váltóra megyén, mindeniket hat pénzzel, az méh-rajt penig három pénzzel váltják meg. Disznajokból pázsit-tizedet adnak; ha mikor makkra hajtják, ott tizedlik meg. Az ki váltóra megyén, az makkon hízott disznót, a ki tizedtűi megmarad, mindeniket kilencz, az süldőt hat pénzzel váltják meg; de az pázsiton az öregit hat- az süldőt három pénzzel váltják meg. Az magyar jobbágy valaki nyilast vészen, az várhoz minden ember tartozik egy-egy öl szénával, de az oláh semmit nem ád. Szántóföld ezen a határon az majtényi majorsághoz semmi nincsen. Kaszáló rét az majorsághoz ezen határon egy volt, mely Kekény nevü rétnek neveztetett; az üdvözült úr Bethlen