Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

Valakinek káposztás kertje vagyon, ha két ember ültet is be egy káposztás kertet, minden egy kerttűi az várhoz annuatim tartoznak adni száz huszonöt fő káposztát. Csíkot valaki fog vagy vészszel vagy másképpen, minden ember egy-egy veder csíkkal tartozik az várhoz, avagy egy veder csíkért den 40. Szántóföldek az majorsághoz az falu földétől külön vannak három járásban avagy nyomásban; mindenik nyomásban mehet circiter buza, cass. cub. 137., némellyik nyomásban cub. 411., avagy valamennyivel több; ezeket az börvéji majorsághoz colárják. Tilalmas erdő az várhoz itt kettő vagyon: egyik Agherdő, vélte terem makkot; az mikor terem, az dominus terrestris disznai számára tartatik; vad almát, az mikor terem rajta, minden ember az vár szükségére tartozik egy-egy köböl vad almát aszalni. Az vár épületire tartják ezen erdőnek az fáját. Az másik erdő Végh-megi nevű; ez is tilalmasban tartatik az vár szükségire ; az mint az falubeliek praetendálják, az erdőt nem régen szakasztották el az falutól az várhoz, annak előtte falu erdeje volt. Az falunak is külön szakasztva vagyon tilalmas erdeje; az mikor kinek épületre való fa kívántatik, az bírótúl szokták kérni. Elő erdeje is vagyon az falunak az ligeten, azt szabadon élik. Halászó víz itt nincsen, hanem csíkászó helyek vadnak, melynek proventusa immár ide fel specificáltatott. Korcsmáriás karácsontúl fogva szent Mihály napig az dominus terrestris számára continuáltatik, viszont szent Mihály naptól fogva karácsonig az falu számára árultatik. Vagyon itt egy puszta major is, mely igen elpusztult; egy hitván csűrös kert is, mivel régenten itt is majorság tartatott, de jobb alkalmatossággal lévén Börvéjben az majorság, azért ezt is oda fordították. Egy veteményes kert is vagyon itt, veres hagymát vetnek belé. Kaszáló rét az várhoz három helyen vagyon : első Rétoldal, circiter 32 ember kaszáló; másik Sípos-cseréj e, 5 ember kaszáló; harmadik Négy-szeg, lehet 10 ember