Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

vagyon is, egy-egy meszelyt ád, az mint fide mediante fa­teálják. Proventus: Őszi és tavaszi vetésekből, item bárányból, méh-rajból decimát adnak, kiből az ott való praedicatornak sedecima jár; az kinek vetése nincsen, keresztyén- avagy füst-pénzt ád den. 9. Az váltó báránytól az szokás szerint mindeniktől jár den. 6. M éh-rajtól az ki váltóra megyén, mindeniktől den. 3. Disznajukból pázsit tizedet adnak; ha mikor makk terem penig, ott tizedlik meg disznajokat; az ki váltóra me­gyén, az öregitől 6 pénzt adnak, a süldőtől penig 3 pénzt. Szántóföldek az várhoz külön szakaszokban vadnak az falu földétől három nyomásban; mindenik nyomárban lévő majorság-földekben megyén circiter külön-külön 190 köböl búza, az három nyomásban promiscue cub. 570. Kaszáló rét egy vagyon az várhoz, úr-rétének hívat­tatik, circiter 20 ember kaszáló. Tilalmas erdő egy vagyon ezen határban, Egerdő­cseréjének neveztetik; az falubelieknek nem szabad vágni benne, hanem ha az ecsedi udvarbíró ád czédulát rólla, épü­letre való fát mennyit vihessen. Ezen erdő az mikor makkot terem, vagy az dominus terrestris disznait hajtják reá, vagy penig az falu disznait ha reá bocsátják, disznó tizedet adnak belőle. Az falunak élő erdeje négy vagyon: egyik Nagy­erdő, másik Csere-erdő, harmadik Kurcza-erdő, ne­gyedik Tekerőd avagy Kis-erdő; ezeket szabadon élik az mint akarják. Halászó víz ezen a határon az várhoz nincsen, hanem csíkászó helyek vadnak az rétségen ; az ki csíkász vészszel, minden ember az várhoz tartozik annuatim egy-egy veder csíkkal, avagy azért minden veder csíkért den. 40. Szénát valaki egész nyilast vészen, egy öl szénát ád minden ember; az ki penig nyilast nem vészen, öl szénával nem tartozik. Korcsmáriás karácsontói fogva szent Mihály napig az dominus terrestris számára continuáltatik, szent Mihály nap­tól fogva karácsonig az falué.

Next

/
Oldalképek
Tartalom