Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára negyedik kötet (Budapest, 1887)

mivel az poltura mellett éhei holt volna meg. Magam hála istennek, egésségben vagyok; akarnám, ha kegyelmed által menne az atyámfiához. Isten éltesse kegyelmedet. In Kolosvár, 1622. 9 Maji. Kegyelmednek jóakaró fia szolgál Károlyi Mihály m. pr. Utóiratban: Én inkább hiszem, újobban alkunni indulunk Ót ományrúl; meg is alkuszom az mennyiben lehet; kárt nem teszek; sok fő rendekkel szóltam eleget felőle; csak költünk az perre, jobb leszen megalkunnunk. *) Mivel tegnapelőtt írtam atyámfiának, ha kegyelmed el nem menne, küldje oda ez levelem, még is értsen felőlem ; most nem írhatok bizony neki* Mihelt asszonyunk könnyebbül, írok neki, mihez tartsa az édes atyámfia magát az ott lakásban. Itt az poltura, az jó, négy dénáron kel, az rosszat aprót el sem veszik; de búza nekűl ugyan nem marad az atyámfia; Bánffy uram is meg igérte az szekereket. Az szegény Bánffy Péter tegnap éjjel holt meg az hagymázban. Kivül: Az nagyságos Balásdeák Borbála asszonnak etc. nekem böcsületes jóakaró asszonyom anyámnak adassék. Cito cito citissime. Félív papíron, zárlatán gyűrűs pecsét nyomaival. Lad. 20. nro. 11. *) Ez alkuvás Zólyomi Dáviddal folyt a Daróczy Ferencz által Sennyey Miklósnak 10,000 forintban elzálogosított ótományi, albisi és oláh-csatári részjószágok felől, azoknak Zólyomi kezéhez való bocsátása iránt; s az alku nemsokára meg is köttetett, melyről a felek 1622. jul. 7-én tettek vallást a váradi káptalan előtt. Végezés szerint aug. 10-ikéig tartozott Zólyomi Dávid ötezer ötszáz forintot a nevezett jószágok váltságaúl Szatmári, Kun László kezébe letenni, oly kötés alatt, hogy ha e terminust elmulasztaná, a zálogjavakat ismét mind a tízezer forintban bírhassák tovább Károlyi Mihály, Balásdeák Borbála, és Károlyi Mihályné Sennyey Borbála. — Lad. 20. nro. 10.