Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

nék, de mind az által az hegyvámot és ajándékot, tudnia illik zabot, kappant, kalácsot, és az hegynek az fele egyéb jövedelmét, még az meg mondott néhai Raskay Mihál idejibe, vagy még annak is előtte elidegenétették volna, és mostan is mindenestül ide az mi házunkhoz Terebeshez szénnek, az meg mondott Melyth Györgynek és ő fiainak kárára. Azért könyörge mi nekünk, hogy meg tekintvén isten igazságát, az felől meg írt hegyvámnak és ajándéknak felét, ki az ő bátyja fiait illetné, nekiek meg engednénk és meg bocsátnánk. Annak okáért meg esmérvén az igazságot, és az meg mondott Melyth Ferencz és Melyth György szolgálatját meg tekéntvén, az felől meg írt hegyvámnak és ajándéknak és az hegynek minden jövedelmének felét azon Melyth Györgynek és ő fiainak, Estvánnak Pálnak és Péternek mind örökken örökké meg engedtük és megbocsáttuk, sőt engedjük és meg bocsátjuk ez mi levelünk által, kit pecsétünkvei és kezünk írásával meg erősítettünk ; és ez mellett terebesi* tiszttartóinknak és udvarbíráinknak, mostaniaknak és jövendőre es kik lennének, hagyjuk és parancsoljuk, hogy ez következendő esztendőkben soha az czékei hegyvámot és ajándékot mindenestől mi számunkra ne vegyék, hanem felét Melyth Györgynek és ő fiainak, azokval egyetembe kiknek illik, engedjék, és az mi számunkra is felét vegyék ez után mindenkor.. Ez levél költ Terebes várába, Virágvasárnap előtt való pinteken, ezer ötszáz hatvannyolcz esztendőben Krisztus születésinek utánna. Országh Ilona keze írása. Egy ív papíron, alul gyűrűs pecséttel, melynek paizsában a Gúthiak ismeretes czímere, efölött pedig E. O. betűk láthatók. Lad. 57. nro. 52.