Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára harmadik kötet (Budapest, 1885)

que suam de manifestis suis furtis eidem impertitus fuisset, in praejudicium justitiae ejusdem protestantis manifestum ; unde facta hujusmodi solenni protestatione, idem Balthasar Kenderessy literas nostras testimoniales superinde sibi jurium suorum pro futura cautela a nobis sub sigillo nostro instanter dari postulavit, quas eidem concessimus communi justitia et aequitate svadente. Dátum feria sexta proxima post festum beati Stanislai episcopi, anno domini Millesimo quingentesimo sexagesimo primo. Papíron, hátlapján pecséttel. Fasc. 19. nro. 2. CXCVIII. Sáry Albert keresete Bajony István némely szolgái ellen, hataloín miatt. Sarkad, 1561. május 15. In festő Ascensionis Domini, 1561. Sáry Albert Egry Benedekhez, Lukács ispán- és Székely Miklóshoz, külön külön így felel mindenikhez : Előszer Egry Benedekhez, hogy szent Jakab apástól nap tájában 1559., igaz utamban Egré mentemben, Ohat nevő falunál, kivont fegyverrel, hatalmassúl, szántszándékkal reám támadának, halálos sebekben ejtenek szolgáimmal egyetemben, lovamat alólam el ölék, en magamat földre ejtvén holt elevenül hattanak. Főképpen az Egry Benedekhez szólok. Hol penig magokat akarnák azzal menteni, hogy nem esmértek mikor vélek beszéllettem, úgy annyira engemet meg esmértek, hogy még atyám felől is énnekem hírt mondtak. Rajtam lött nyomorúságot ötszáz forintért el nem szenvedtem volna, kit rajtam ők hatalmassúl míveltek. Földre esésemet minemű terehhel az térvény meg ítíli, nemes ember gyermeke lévén, azt tervénből várom. Lukács ispánt egyéb dologban mindenben társának mondom az Egry Benedeknek ; ezt hozjá tévén, hogy kétszáz forint érő lovamat ölé meg alattam. Az harmadikat meg ugyan társoknak mondom az egyéb