Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára második kötet (Budapest, 1883)

convocatis et presentibus accedendo, introducat prefatum Pelbartum in dominium eiusdem statuatque eandem eidem iure sibi incumbenti perpetuo possidendam si non fuerit contradictum, contradictores vero si qui fuerint, evocet ipsos contra annotatum exponentem nostram in presenciam ad terminum competentem racionem contradiccionis eorum reddituros. Et post hec huiusmodi ipsius possessionarie introduccionis et statucionis seriem cum contradictorum et evocatorum si qui fuerint, vicinorumque et commetaneorum qui premisse statucioni intererunt nominibus, terminoque assignato ut fuerit expediens, nobis amicabiliter rescribatis. Datum Bude, feria quarta próxima post festum Pasche domini, anno eiusdem Millesimo quadringentesimo octuagesimo tercio. Et iuxta earumdem continenciam unacum prefato Gregorio Karachon de Inarch homine vestre magnificencie nostrum hominem videlicet religiosum fratrem Emericum sacerdotem cruciferum socium nostrum conventualem ad premissa fideliter peragenda nostro pro testimonio fide dignum duximus destinandum ; qui tandem exinde ad nos reversi nobis concorditer retulerunt, quod ipsi in vigilia festi beatorum Philippi et Jacobi apostolorum proxime preteriti ad faciem predicte possessionis Chew, vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi legitime convocatis et presentibus accedendo, dum idem homo vestre magnificencie dicto nostro testimonio presente prefatum Pelbartum in dominium eiusdem introducere eandemque eidem iure sibi incumbenti perpetué possidendam statuere voluisset, tunc Thomas de Chew sua ac Gregory de Vasad in personis huiusmodi statucioni contradiccionis velamine obviasset; ob quam quidem contradiccionem eiusdem ibidem et eodem die eosdem Thomam de Chew et Gregorium de Vasad contra annotatum Pelbartum de Zenthersebeth exponentem, vestram evocasset in presenciam ad octavas festi beati Jacobi apostoli nunc venturas, racionem contradiccionis eorum reddituros. *) Datum décimo die diei *) Később, 1487-ben, I. Mátyás királynak nov. 23-án kelt rendeletére, a budai káptalan iktatta Szenterzsébeti Pelbártot Csév birtokába, de Csévi Tamás és Vasadi Gergely ismét ellent mondtak. A káptalannak erről és az ellent mondóknak „ad octavas festi beati Georgy martiris" történt megidézéséről szóló jelentése 1487. dec. 14-én kelt. Fasc. 17. nro. 44.