Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)

A három ifjú Károlyi grófot a 20-as évektől kezdve mindenütt ott találjuk, a hol a nemzeti mívelödés és haladás nagy czéljaiért tenni és áldozni kellett. A nemzeti ébredés lángelméjű vezetőjének gróf Széchényi Istvánnak befolyása alatt és vele benső barátságban, élénk részt vettek mindazon szellemi és anyagi alkotásokban, melyekkel Széchényi elmaradt nemzetét majdnem forradalmi sebességgel a mívelt nyugoti nemzetek sorába visszahelyezte. Széchényi tervezetében egyik legfontosabb alkatrész volt, főurainkat lehetőleg Pestre csoportosítani, és az új magyar fővárosban a magyar míveltségnek minden tekintetben méltó központot teremteni. Gróf Károlyi György volt az első, ki a példát adta. 1827-től kezdve, midőn a három testvér között az osztály megtörtént, György gróf folytonosan Pesten lakott. 1836—1842-ig építtette azon egyetem-utczai palotáját, mely most is fennáll, s a mellette elnyúló másik utczának jelenlegi nevét adta. És bizonyára azon elhatározásban, hogy a grófi család a maga levéltárát a család nevét adó ősi birtokról Pestre vitette, a legnagyobb része azon hazafias indulatnak volt, a melylyel a Károlyiak a főváros emelése iránt viseltettek. A családi levéltárat már a régibb időben sem kímélték meg az események viharai. Gróf Károlyi Sándor önéletírásában (i-ső k. 96. 1.) panaszolja, hogy i7o4-ben a szatmári német őrség Glöckelsberg tábornok alatt Sennyei István ostrom zároló csapatain keresztül törvén, Károlyt megrohanta. „Leveles ládáimat felhasogatták, leveleimet a vár piaczán széltében hanták s szaggatták, kiben már másodszor notabilis nagy károkat vallottam." A másik kárvallás Munkács ostroma alkalmával történt, hol szintén sok levele pusztult el. De más részről épen ezen viszontagságos kornak köszöni a levéltár gróf Károlyi Sándor gondossága által legnagyobb kincseit. „A Rákóczi ha-