Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára első kötet (Budapest, 1882)
3. Az oklevelek mind eredetiekről vannak másolva, eredetieknek számítva természetesen a közeikorú átiratokat is. Csupán a VI. IX. X. és XI. számúak vannak a 18-ik század elején kiadott hiteleshelyi átiratokból közölve, a többi transsumptumok mind közelebb korúak. Levéltárnoki, vagy u. n. Liber Transsumptorum-ba jegyzett, vagy pörökben idézett másolatok, még ha törvény által hitelesítve vannak is, -— mellőzvék. 4. Az írásjegyek (interpunctiók) úgy vannak felrakva, a mint a szöveg legkönnyebb megérthetése kívánja. Óvakodtunk azonban a szöveget interpunctiókkal túlterhelni, nehogy inkább nehezítsék mint könnyítsék az olvasást. 5. Az ünnepek nevei, továbbá a személy- és helynevek mindig nagy betűvel (majuscula) vannak adva, könynyebb áttekinthetés végett; s ezeknél, valamint az előforduló magyar szavaknál a szigorú betű szerinti hűség elvét követtük. Osmeretes azok előtt, kik oklevelek másolásával bajlódtak, hogy a neveknél a legnagyobb nehézséget és kétségeket a c és / betűk egymástól biztosan meg nem különböztethető volta okozza; igyekeztünk a hol lehetett, e két betűt magából az eredetiből megkülönböztetni, de némely névnél, mint p. o. Bachyan vagy Bathyan, teljes biztosságot szerezni nem tudtunk. 6. Az íráshibák, mondatszerkezeti tökéletlenségek, vagy feledékenységből kimaradt egyes szavak, vagy (így)gyel, vagy alul jegyzetben vannak megjelölve, a biztosan kipótolható hiányok pedig a szövegbe, bezáró jel () közzé vannak téve. Némely világos tollhibák, egyes betűk kihagyásai — ha nem nevekben fordulnak elő, — és az értelemzavaróig összeírt vagy ketté szakított szavak egyszerűen ki vannak igazítva minden megjelölés nélkül. 7. Az y-t a két i jelölésére meghagytuk, valamint az e-t az ae, és a c-t a t helyett.