M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
„. . . Mezőszilas községi földigénylő bizottságát feloszlatja és kimondja, hogy az új földigénylő bizottságban minden kategória megfelelően képviselve legyen. Juttatási alapul öt kat. holdat jelöl meg a tanács, amely családtagonként egy holddal emelkedjék. . . Utasítja végül az Országos Tanács Mezőszilas község földigénylő bizottságát, hogy az Ozora részére átadandó kijelölt 1149 kat. hold kiterjedésű ingatlan pótlásául adjanak még át további 132 kat. hold kiterjedésű ingatlant, amely ingatlannal nevezett község részére átadott ingatlan összterülete 1281 ^kat. holdat fog kitenni. Ozora ezzel szemben a 40 kat. hold tartalékterületét és még ezen felül annyi területet, hogy összesen 172 holdat köteles átadni Pincehelynek és ezen felül mindazokat a területeket, amelyeket a juttatások felülvizsgálatát esetleg követő kimozdítások következtében a földbirtokreform céljára nyer." 36 Még így folyik tovább egy-két oldalon részletes elemzése annak, hogy e négy község vitájában melyiknek mit kell adnia és mit kell kapnia ahhoz, hogy a hónapokig tartó vita nyugvópontra jusson. A Csanád megyei Makó-Földeák, a Tolna megyei Fájsz és Fadd, illetve Mezőszilas, Pincehely-Ozora-Tolnanémedi, a Győr megyei Töltéstava-Győrság, Mérges és Rábapatona, a Somogy megyei Adánd és Som vitája csak kiragadott példák, még folytathatnánk hosszan a sort. Az egyes községek között a kevés osztható föld miatt keletkezett vita, pereskedés országos jelenség volt. 37 Egy-egy ilyen vita megnyugtató lezárása sok türelmet, körültekintést igényelt, sok időt elrabolt. Hosszú hetek, hónapok teltek el, amíg a Tolna megyei négy község példáján ismertetett részletes elemzésig eljutott az Országos Földbirtokrendező Tanács. A részletes elemzés ezekben az esetekben elengedhetetlen volt; így vált például világossá Kunhegyes és Abádszalók esetében, hogy jól lehet Kunhegyesnek kevesebb volt ugyan a felosztható földje, de volt állami gazdasága: rizstelepe, ahol sokan munkaalkalomhoz s egyben megélhetéshez juthattak, míg Abádszalókon ilyen nem volt, ott csak a föld nyújthatott megélhetési lehetőséget, de csak a vitatott föld birtokában tudtak elég földet kiosztani. E viták, huzavonák azonban igen megnehezítették a földosztás munkáját, s természetesen a földreform végleges lezárását is hátráltatták. A relatív földhiány miatt vált különösen vitatottá a falusi és uradalmi iparosok igénylése is. A rendelet szerint ők nem voltak igényjogosultak. De az uradalmak iparosai (gépész, kovács, bognár stb.), a gazdaságok megszűnése miatt, s a falubeli iparosok közül is sokan a háború következtében előállott nyersanyaghiány, piacszűkülés stb. következtében elvesztették megélhetési forrásukat. Egyébként a falusi iparosok jó része már korábban is - a nagy 38 OL OFT iratai, jkv. 1945 október. 37 ÁL Szeged. Csanád m. Földhivatali iratok. 14 448/1947.; OL OFT jkv. 1945. április 23.; ugyanott, 1945. június 28.; ÁL Győr. Földhivatali iratok. Mérges. 4608/946. kfb.; vö.: pl. Nagy József: Az 1945-ös földreform Heves megyében. Eger 1961. Különlenyomat a főiskola évkönyvének VII. kötetéből. 500. old.
