M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
IRATOK A FÖLDREFORMRÓL
a földet semmi nélkül vették birtokukba, minden igavonó állat nélkül és vetőmagkészlet nélkül, ezek az új birtokosok mindent elkövetnek, hogy a földet megtartsák és azt meg is műveljék, sajnos azonban minden eddigi erőfeszítésük elakad. I-ször azért, mert igavonó állattal nem rendelkeznek, és ennélfogva mindent, ami a földdel kapcsolatban felmerülő munkálatok elvégzését, szántást, boronálást, gabonahordás, szemhordás, ezenfelül trágyahordás, minden munkálatokért terményt kérnek, amit az újgazdák tovább nem bírnak viselni, sürgős megoldást kell eszközölni, hogy a jövő gazdasági évre a termést biztosítsuk. A termelési bizottság azon terv kidolgozásán fáradozik, hogy mindazokon a birtokokon, amelyeken több kisbirtokos gazdálkodik, tervgazdálkodást kívánunk bevezetni, kollektív alapon, mert a jelen gazdálkodás nemzetgazdaság szempontjából nem kielégítő, és ezen változtatni kell, mert különben országunk agrártermelés szempontjából le fog zülleni. Mindezeken azonban segíteni csak abban a formában lehet, ha keresztül tudjuk vinni a kistermelők egyesülését, de amennyiben azokat keresztül is tudnánk vinni a termelési bizottság részéről szükséges mindezekhez a Földművelésügyi Minisztérium támogatása is, hogy mindezeken a birtokosokon csak abban a formában lehet sürgősen segíteni, hogy a birtok nagyságához mérten igavonó állatot adunk, amennyiben erre lehetőség van, hogy a Nyugatról visszahozott állatokból ezeket az egyben tömörülni kívánó újgazdákat némileg állatállománnyal el kell látni, mert az teljesen lehetetlenség, hogy 10-12 kilométer távolságról mindent fuvarossal szállítson, és a földet trágyázni teljesen lehetetlenség, de ha a Földművelésügyi Minisztérium a mi kérésünket, illetve a mi tervünket támogatni, illetve annak helyet adni szíveskedne, úgy ezeken a súlyos hibákon sürgősen változtatni tudnánk, és a termelést meg tudnák sokszorosítani, ami nemzetgazdaság szempontjából igen fontos, mert így lassanként eladósodnak és a termelést folytatni nem tudják. A termelési bizottság kötelességének tartja mindezeket a hibákat a földművelésügyi miniszteri titkárnál bejelenteni, mert a termelés nem fog rendes mederbe térni, ha az újgazdák segítségére nem sietünk, és azokat rendes mederbe nem tereljük: mindezekre a Földművelésügyi Minisztérium támogatására van szükség, amennyiben a titkár úr kérésünket és panaszunkat megértéssel veszi tudomásul, kérnénk e tekintetben azonnali válaszát, hogy ezeken a hibákon minél előbb segíteni tudjunk. Legsürgősebben 20 pár igavonó állatra van ezeken a birtokokon szükség, hogy a tervbe vett munkánkat keresztül tudjuk vinni. Mogyoró József termelési bizottság elnöke Egyoldalas, géppel $rt fogalmazvány. — Kiskunfélegyházi VL. Termelési Bizottság. 1946-317. A Kiskunfélegyházi Termelési Bizottság már 1946. július 8-án is hasonló kérelemmel fordult a földművelésügyi miniszter titkárához, Mártonfi Miklóshoz. [Ugyanott, 1946-291.] 1945. végétől kezdve az újgazdák gyakran kérték, hogy közterheiket méltányosabban állapítsák meg, nyújtsanak számukra hosszú lejáratú kölcsönt stb.
