M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

gozóknak szükségük van érdekképviseleti szervekre, ami nem abból áll, hogy tagdíjat kell fizetni, mert a demokráciában nemcsak szabadságot, nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is kaptunk, és pedig azt, hogy a közösség érdekét tartsuk szem előtt, mert csak együttesen emelkedhetünk fel. Mit ér, ha kevesen emelkednek fel magas életszínvonalra, és a sokak továbbra is lemaradnak gazdasági és szellemi nyomorban. Ebben a munkában a földhözjuttatottakat nemcsak a szövetkezetek támogatják, hanem a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének szervei is. Ez kiépül a megye területén is, de itt lehet beszélni arról, hogy jól dolgozunk vagy nem jól dolgozunk. E hibát önmagunkban kell keresni, és mindenki vizsgálja meg, hogy megtette-e kötelességét osztályos tái*saival és a földművesszövetkezetekkel szemben. Azt kell mondani, hogy bizony, egy kicsit elhanyagoltuk, mert ha megtörtént volna, akkor az egész ország területén bizonyára jobban dolgoznának ezek a szervek. De ezer éven át nem tanítani, hanem buzdítani igyekeztek a népet. Mi békét akarunk hozni az

1 egész országnak, és ebben nagy része van a szakszervezetnek is. 50 szakszervezet működik, amelyek felölelik Magyarország összes dolgozóinak minden ágát, és bekapcsolódnak a szakszervezetek világszervezetébe, amely kiadta a jelszót: Soha többé nem akarunk háborút. Tőlünk függ, hogy hogyan akarjuk a jövőt formálni. Természetes, hogy a vidékre több gondot kellene fordítani, de mindenkinek magának kell megállni helyét a porondon. Ami segítséget adni módunkban áll, azt megtesszük, de kevés a megfelelő képzettségű vezető, és arra kell jóhiszeműen törekedni, hogy akiben felfedezzük a tehetséget, azt az élére állítsuk. A felszabadulás óta sok helyen látjuk, hogy a vezetők változnak, mert a dolgozók keresik a megfelelő vezetőt, és azokat, akik nem felelnek meg, egyéni célokat követnek, eltávolítják. Kéri, hogy mindenütt a meg nem felelő elemeket távolítsák el a szervezetekből, szövetkezetekből, földigénylő bizottságokból, mert ezzel a közösség érdekeit szolgálják. Most megindult egy másik mozgalom is. Van szakszervezet, amely a munka, földművesszövetkezet, amely termelés értékesítés szempontjából iparkodik segíteni, és most van az újgazdák szövetkezete, amelyet a földigénylő bizottságnak kell megszervezni, ahová tagdíjat sem kell fizetni, amelyet szellemileg kell csupán felépíteni, és az újgazdák szövetkezete jogilag fogja tagjait megvédeni. Kéri a a földigénylő bizottságokat, hogy az újgazdák szövetkezetét mielőbb állítsák fel és vezetőségét lehetőleg a földigénylő bizottság tagjaiból állítsák össze, a szövetkezet helyiségének ott kell lennie, ahol a földművesszövetkezet helyisége van. . \ Több mint 600 000 földhözjuttatott van az országban, és ezeknek a régi birtokosokkal fel IjLell venni a versenyt. Ellenünk más szervezetek is alakulnak,*amelyeknek céljuk, hogy a közbirtokosság és a régi tulajdonos érdekeit megvédjék. A mi elvünk az, hogy a föld azé, aki megmunkálja, és a közelmúltban megjelent törvény kimondja, hogy a földből egy talpalatnyit sem adunk vissza, és maradjon meg azoknak a birtokában, akiknek azt odaadták. Ha hibák vannak, azokat ki lehet küszöbölni, de a földet az új tulajdonostól elvenni nem lehet, és ezt a földet még ebben az évben a juttatottak nevére kell telekkönyveztetni. Az országban a földigénylő bizottságoknak ez az első megyei kongresszusa. Eddig a földigénylő bizottságok úgy éltek, mint egy-egy külön ország, de mindegyik 33* 515