M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

•elintézni. A tanyatelepüléseknél az Országos Újjáépítési Felügyelőség ad segítséget, és ezt közigazgatási úton kell kérni. Olyan esetekben, ha a földigénylő laizottság megváltott ingatlanon levő épületeket vagy romépületeket akar a földigénylőknek átadni, a lebontásra a műszaki osztály javaslata alapján a megyei tanács ad engedélyt, azonban még el nem döntött házhellyel építeni nem lehet. Ezután Erdei Mihály, a Magyar Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselője emelkedik szólásra, és beszédében a következőket mondja: A magyar nép életében nagyon sorsdöntő időket élünk, azt mondhatjuk, második honfoglalás korát. A magyar mezőgazdasági munkás ezer év óta vérével és verejtékével munkált földet a birtokába veszi. Egy ilyen nagy átalakulásnál sok hiba csúszhat be, de ezeket a hibákat úgy kell értékelni, ahogyan megtörtént. Ezek a hibák megtörténhetnek elsősorban azért, mert ez az első nagyobb földosztás, és akik ezt végzik, nem rendelkeznek elég nagy gyakorlattal és képesítéssel. Ha tehát arról beszélünk, hogy a földigénylő bizottságok nagyobb hibát követnek el, akkor e felett napirendre térünk, ha ez a közösség érdekeit szolgálja, de ellenkező esetben nem térhető napirendre. Ilyen hibák lehetnek, ha'a földigénylő bizottság tagjai rokonsági és egyéni szempontokat tartanak szem előtt a közösségi érdekek rovására, éppen ezért fontos, hogy ilyen közös értekezleten az eddig felmerült hibák tapasztalatait leszűrve, az 1946. évi IX. tc. azt a célt szolgálhassa, hogy ebben az évben a földreform befejeződhessen, és megerősíthessük a juttatottakat jogos birtokukban, az országban nyugalom legyen és a mezőgazdaság jobban, kivehesse részét az újjáépítésben. Eddig nem vehette ki, mert nincsen megszervezve és nem tud felülemelkedni a felmerült hibákon. Az új birtokosok nem rendelkeznek megfelelő felszerelésekkel, traktorokkal stb., és 131 000/ 1946. sz. rendelet világosan előírta, hogy mi történjen a nagybirtokok felosztása után a gazdasági felszerelésekkel, és előírja, hogy ezek a földművesszövetkezetek tulajdonába kerüljenek. A földművesszövetkezetek több községben még nem alakultak meg. Ha komolyan nézzük a kérdést, akkor azt kell mondani, hogy a földművesszövetkezetek tulajdonába kerülő értékek óriásiak, és nem mindegy, hogy ezekkel az értékekkel mi történjen. A mai, még teljesen meg nem szervezett állapotok mellett ezek az értékek az ebek harmincadjára kerülnek, itt is a kapzsiság és mohóság érvényesül, és éppen azok járnak elöl e rombolásban, akiknek meg kellene védelmezni ezeket az értékeket. Lebontanak nagy épületeket, elviszik tanyát építeni, és másokkal nem törődnek. Az ilyen cselekedet nem hibának, hanem bűnnek számít, mert ez vét a földhözjuttatottak egyetemes érdeke ellen. Felhívja a földigénylő bizottságok figyelmét arra, hogy ezekkel a javakkal úgy sáfárkodjanak, mint a nemzet tulajdonával, és sürgősnek tartja, hogy minden egyes községben alakítsák meg a földművesszövetkezetet, és ne úgy csinálják mint Derekegyháza községben, ahol a földigénylő bizottság kijelentette, hogy aki ide kijön és ezeket az értékeket a szövetkezet birtokába akarja venni, azt agyonverik. A demokráciában lehet élni, de lehet visszaélni is, és kérdi, hogy két-három esetben kiküldött szervezők ellenére is miért nincs meg egyes községekben a szövetkezet, mint más községekben megvan. Ha valaki hibát követ el, azt ismerje el, és tartsa mindig szem előtt a közösség érdekében. A földművesszövetkezeteknek jövője van, annak ellenére, hogy minden oldal33 Földreform 1945 513