M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

kodik a jogait biztosítani. A földművesszövetkezetek tehát mielőbb adják be ilyen irányú kérelmeiket a megyei tanácshoz. Másik probléma a legelők ügye, törvény szerint a legelők a község tulajdonába adandók, s ennek következtében a Pallavicini-uradalomból megváltásra került legelők Sövényháza területéhez tartoznak, ha azonban a szomszédos községeknek kevés legelőjük van, adják be ez irányú kérelmüket is, és a megyei tanács kivizsgálás után rendezni fogja az ügyet. A gazdasági gépeknek a földművesszövetkezet tulajdonába való adásával kapcsolatban előfordul, hogy a megyei tanács 1 traktort átadott az egyik földművesszövetkezetnek. A traktor az átadásig a volt uradalmi alkalmazott kezelésében volt. Kívánatos, hogy az, aki eddig végezte a munkát és egyébként megfelelő ember, ne veszítse kenyerét, hanem lehetőleg maradjon meg a földművesszövetkezet alkalmazásában. Előfordult az is, hogy haszonbérlők egyes vagyontárgyait leltárba vették. Ezekből a megyei tanács egyes felszereléseket visszaadott, azonban a földművesszövetkezet nem volt hajlandó átadni. Ilyen esetekben nem a merev elzárkózás az elintézés módja, hanem a földművesszövetkezet közölje indokait a megyei tanáccsal, hogy ily egymás közötti torzsalkodást le lehessen faragni. Ezután dr. Papp László az új törvény ismertetésére tér rá. Az 1946. évi IX. tc. két részre oszlik: 1. a telepítés, 2. a földreform gyorsabb befejezésének előmozdítása. Megyei viszonylatban csak a második rész bír fontossággal. Először egy idő határt szab: azokat az ingatlanokat, amelyeket 1946. január l-ig a földigénylő bizottságok megváltásra vagy elkobzásra nem javasoltak, nem lehet kiosztani és birtokba venni, míg az Országos Földbirtokrendező Tanács ez ügyben nem határoz. 1946. január 1-vel a törvény a földigénylési kérelmek beadásának lehetőségét is lezárta. Elkobzás tekintetében az R. 4. §-aiban foglaltakat a törvény kiterjeszti és úgy rendelkezik, hogy azok, akik 1944. október 15. után Nyugatra távoztak, és 1945. október 31-ig nem tértek vissza, ingatlanait el kell kobozni. A készülő végrehajtási utasítás szerint ezeknek névsorát a községi elöljáróságnak kell közölni. A kényszerhelyzet mentesít, azonban azt igazolni kell. Parasztbirtokosoknál bizonyos nagyságú terület meghagyására a törvény lehetőséget ad a gyermekek és házastárs részére, de a házastárs részére csak akkor, ha igazolja, hogy az elkobzást szenvedő házastárs magatartásával nem azonosította magát. A törvény legjelentősebb része a 19. szakasz. Ebben szó van akiosztott földek visszaadhatóságáról, vissza nem adhatóságáról, de nyilván csak azokról az ingatlanokról, amelyeknek kiosztása a 600/1945. sz. rendeletben foglaltak ellenére történt. A földreform forradalmi cselekedet volt, olyan tömegerők vettek részt benne, hogy a rendelkezések több ízben túl lettek lépve. Ezeknek az ingatlanoknak a visszaadását tiltja meg a törvény igen szűk keretek közé szorított visszaadási lehetőséggel, mint amilyen 50 kat. holdon aluli parasztbirtok. Ilyen a megye területén kevés van. Ennél nagyobb ingatlant akár paraszt, akár nem parasztbirtok, visszaadni nem lehet. Hogy az „igénybe vett és kiosztott" föld alatt mit ért a törvény, azt a végrehajtási utasításnak lesz feladata meghatározni. Igen sok igénylő nem jutott földhöz, és ezek számának csökkentésére a tör-