M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

igénylő bizottsági tagságot most a földkiosztás megtörténte után sokan csak terhes, kellemetlenségekkel járó tisztségnek tekintik, és szabadulni kívánnak tőle. Éppen amiatt van sok panasz és baj, nem egy községben, hogy egyik bizottság váltja a másikat. Az új bizottság nem ismeri sem a rendeleteket, sem az előző bizottság munkáját, ennek folytán vagy a korábbival ellenkező intézkedéseket hoz, vagy valóságban semmit nem csinál. Az eredmény mindkét esetben a földhözjuttatottak érdekeinek képviselet nélkül maradása, a földreform munkájának teljes elakadása. Előfordult Csokonyavisontán, hogy majdnem minden hónapban újabb bizottság alakult. Mindegyik - elődje munkáját semmibe véve - új kiosztásba fogott, ami olyan általános bizonytalansági érzést váltott ki a földhözjuttatottak körében, hogy a földek java része ősszel műveletlenül állott. Betetőzi a bajt az, hogy hosszú időbe telik, amíg ezekből a távol eső községekből az ilyen panaszok a tanácshoz érkeznek, és mire az intézkedés oda visszajut, már a nemzetgazdaságot is károsodás érte. Viszont volt olyan község is (Somogyszentmiklós), ahol a földigénylő bizottság elnöki tisztét az elnök elköltözködése után senki nem vállalta, és az iratokat senki nem volt hajlandó átvenni, úgyhogy azokat a távozó elnök a községi szülésznőnél volt kénytelen elhelyezni, aki ilyenformán nemcsak az új emberpalánták világrahozatalánál, hanem a földreform megszületésénél is bábáskodott. Mindezekre tekintettel a tanács szükségesnek tartja a községi földigénylő bizottságok állandóságának intézményes biztosítását, megfelelő eszköz volna erre, hogy az egész földigénylő bizottság újraválasztása csak a megyei tanács rendelkezése alapján volna eszközölhető, viszont a földhözjuttatottak 10%-a. javaslatot tehetne a bizottságok újjáalakítására, továbbá, amíg az új választás meg nem történik és a megválasztott bizottsági tagok fogadalmat nem tettek,, addig a régi bizottság köteles működni. Ebbeli munkájának elhagyása népellenes, magatartásnak tekintendő és bűnvádi eljárás alá vonható. A nem földműves foglalkozású egyéneknek a földigénylő bizottságból való eltávolítását, továbbá a földigénylő bizottság egyes rendeletellenesen eljáró és zavart keltő tagjainak elmozdítását a tanács állandó erélyes intézkedéssel szorgalmazza, sajnos, nem mindig a kellő eredménnyel. Pusztakovácsi község földigénylő bizottságának elnökét elmozdítása után újra választották, noha elmozdítására súlyos okok voltak. Ismételjük a földigénylő bizottságokkal kapcsolatosan fentebb ismertetett rendetlenségek szórványosak, azonban a földreform teljes rendezett állapotbajuttatása megköveteli a földigénylő bizottságok törvényszerű működésének intézményes biztosítását. A tanács a földjuttatás alapjául szolgáló birtokegységet, illetőleg a törpebirtok kiegészítési határát [R. 33. § és a 33 000/1945. FM sz. rendelet 38. íjának e. pontja] a községben igénybe vett földbirtokok minőségét, művelési ágát, mennyiségét és a földigénylők számát figyelembe véve négy-hét kat. holdban határozta meg. Ez a birtokegység a nős, de gyermektelen földjuttatásra jogosult család részére meghatározott juttatási felső határ, melynek nagysága minden háztartásban élő további családtaggal emelkedik, de legfeljebb 12 kat.. holdig.