M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

A II. számú tárgyaló tanács területi illetékessége alá Somogy vármegye négy járása (a marcali, csurgói, nagyatádi és barcsi járások), illetőleg a négy járás területén fekvő 116 község tartozik. A tanács illetékessége alá tartozó községek lakossága általában színmagyar, nagyobb számú német ajkú lakosság csak a következő községekben él: Barcson 13%, Szülőkön és Rinyabesenyőn 70%, Teklafalun 33%. E községek körül a Volksbund-tagok nagyobb száma miatt a 3820/1945. Me. sz. rendeletben szabályozott igazolási eljárást a Népgondozó Hivatal kiküldöttei Szulok és Rinyabesenyő községekben végeztek.

1 A megyei tanács az illetékessége alá tartozó összes községekben 1945 augusztus elejére az igénybevételi és juttatási javaslatokat letárgyalta és_ jóváhagyta. A felosztási tervezetek jóváhagyása általában a 33 000/1945. FM sz. rendelet 45. §-ában meghatározott három napon belül megtörtént. Az említett rendelethely 2. bekezdése azonban, mely szerint, ha a határozatról a fenti három napi határidő alatt községi földigénylő bizottság értesítést nem kap, a tervezet jóváhagyottnak tekintendő, a gyakorlatba nem ment át, mert a vasúti közlekedés nehézségei és a községeknek a megyeszékhelytől és a vasúttól való nagy távolsága eleve kizárttá tették, hogy a felosztási terv beérkezésétől számított három nap 'alatt a jóváhagyás a földigénylő bizottsághoz visszaérkezzék, viszont a felosztási tervezet törvényellenes intézkedései csupán formai ok miatt végleges jogállapottá nem emelkedhetnek. Egyébként is az Országos Tanács a 6473/1945. számú rendeletében jóváhagyott, de túlzott mérvű földjuttatások hivatalból való felülvizsgálatát rendelte cl. Miből és sok más rendelkezésből úgy látszik, hogy a föld birtokrendezési ügyekben alaki jogerő nincs. Tekintettel azonban arra, hogy az alaki jogerő hiánya bizonytalanság ébresztésére alkalmas, a megyei tanács csak a legritkább esetekben, csalárd megtévesztés vagy nyilvánvaló törvénysértés esetén módosította egyéni jogokat érintő saját határozatát. Egyéb esetekben, így különösen mérlegelésen nyugvó intézkedéseknél az ügy összes iratait véleményes javaslatával az Országos Tanácshoz terjesztette fel a határozat megváltoztatása végett. Maga az a tény, hogy 1945 őszén a végleges földkiosztás már az idetartozó összes községben megtörtént, s országos viszonylatban jelentéktelennek tekinthető területviták tekintetében a földhözjuttatottak ma már mindenütt az egyéni tulajdonukba adott birtokban dolgoznak, elsősorban a községi földigénylő bizottságok eredményes munkájának tulajdonítható. A községi földigénylő bizottság, a földreform végrehajtásának elsőfokú tiszta népi szervezete, szokatlan és nehéz munkát végzett eleinte a régi rendszer suttogó propagandája, a gazdagabb - a földjuttatásból birtoknagyságuknál fogva kizárt - parasztság közönye, néhol ellenszenve, később a földhözjuttatottak mindenhol akadó elégedetlen tábora próbálta meg elgáncsolni működésüket. 1 A német nemzetiségű lakosságnak nemzethűségi szempontból való megvizsgálását a 3820/1945. Me. sz. rendelet 2. §-a értelmében nem a Népgondozó Hivatal kiküldöttei, hanem a járási hármas bizottságok végezték. A hármas bizottságok elnökeit a belügyminiszter nevezte ki, két tagját pedig a helyi demokratikus szervek jelölték ki. [MK, 1945. július 1.]