M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

semmisítsék meg a földreformot, a mi fejünk azon főtt, hogy hogyan fogunk kaszát, kapát és egyéb mezőgazdasági gépeket szerezni a földhözjuttatottaknak. És ebben a tekintetben el kell követni mindent, hogy mezőgazdasági gépgyárak mielőbb meginduljanak és a földhözjuttatottak minél előbb kellő gazdasági felszereléshez jussanak. Meg kell mondani, hogy a földhözjuttatottaknak is hozzá kell ahhoz járulni, hogy a mezőgazdasági gépgyárak működjenek és a gépgyárak munkásai dolgozni tudjanak, és így számukra jusson kenyér. A földhözjuttatottak le vannak rongyosodva, mi nagyon jól tudjuk. Esztendők óta nem jutottak sem bakancshoz, sem textilanyaghoz, háztartásukból a legszükségesebb dolgok hiányzanak. Éhes gyomorral nem lehet dolgozni, hogy meg tudják szerezni amire szükségük van, mindahhoz elsősorban pénzre van szükségük. Ebben a tekintetben fel kell hívnom a figyelmet, hogy a földhözjuttatottak termelési hitelt igényeljenek. El kell mondanom azt, hogy a kérdés körül is harc folyik, hogy milyen feltételek mellett kapják meg a gazdák, az új tulajdonosok a mezőgazdasági hitelt. A pénzügyi kormányzat három hónapon keresztül elhúzta a mezőgazdasági hitel folyósítását. A termelési hitelt még októberben sem kapták meg a gazdák. Nem kapták meg azért, mert egyrészt a pénzügyminiszter 100%-os valorizációhoz ragaszkodott, tehát ahhoz, hogy 100%-ig ugyanolyan értékben fizessék vissza a földhözjuttatottak a hitelt egy esztendő múlva, mint amilyen értékben most kapták. De akkor követelte ezt a pénzügyminiszter, amikor a gyárosok, a nagytőkések nem 100%-os, hanem 50%-os valorizáció mellett kapták meg a hitelt. Meg is kérdeztük, hogy miféle politika ez. Miféleföldműves- és kisgazdapolitika ez a pénzügyminiszter részéről, hogy pont földművesektől követel 100%-os valorizációt. Három hónapig húzódott a pénzügyminiszter bürokráciáján és útvesztőjén, és a pénzt még ma sem kapják meg a gazdák. Ma ott tartunk, hogy a pénzt a bankokhoz kiutalták. Felhívom mindenki figyelmét, ha már itt járok Cegléden, haladéktalanul igényeljen minden földhözjuttatott termelési, illetve mezőgazdasági hitelt. Ehhez joguk van. Döntő kérdés, barátaim, az, hogy a föld önmagában nem elegendő. És a földet vissza lehet szerezni olyan módon is, hogy a földművesek a bankárok, az uzsorások kezébe kerülnek, s megint bekövetkezhetik az, amire nagyon jól emlékszünk, hogy végrehajtó járta (1939-es évekből) a gazdák házait, és elárverezte sokszor az utolsó párnát is a fejük alól. A mezőgazdasági hitel kérdése ezért egy döntő kérdés. S ezen a téren mi követeljük a földművesszövetkezetnek a megalakítását, éspedig olyan módon, hogy ezek a szövetkezetek kizárólag a földmunkások kezében legyenek. Ezekben a szövetkezetekben semmi keresnivalójuk nincs a kereskedőknek és más tőkéseknek. A földművesszövetkezek a nép érdekeit kell hogy képviseljék. (Úgy van!) Cegléden is megalakult a földművesszövetkezet. Úgy tudom, hogy a földművesszövetkezet több ága még nem alakult meg, pl. a hitelszövetkezeti ág, amely pedig igen jelentős, és nem alakult meg a gépszövetkezeti ág sem, amely pedig szintén igen fontos és jelentős a földek megművelése szempontjából. Ezen a téren felhívom a figyelmet arra, hogy haladéktalanul pótoljuk a mulasztottakat. Meg kell teremteni a nép szövetkezeteit, amely valóban a nép érdekeit képviseli. Meg fogja akadályozni azt, hogy az új birtokosok eladósodjanak, s az új birtokosok ismét a banktőke, uzsoratőke karmai közé kerüljenek, mert ez a döntő kérdés országos viszonylatban is, hogy azt a lerom-