M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

tanács útján az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy Battonyán a földhöz nem jutottak, szám szerinti statisztikánk szerint 800 család nem jutott földhöz, és akik már elégtelen hanggal vannak a bizottsággal szemben, amiért nem szorgalmazza az ügyük elintézését, vagyis, hogy ők nincsenek kielégítve földosztás során. Ezen nyolcszáz család mind olyan, akik a múlt rezsim föld­birtokosainak földjein verejtékezve dolgoztak, mindegyik nincstelen, és elé­gedetlenségük napról napra nőttön nő, már azért is, hogy miért lett meghagyva a nagybirtokosoknak' 100-100 kat. hold. Ezen földhöz nem jutottak számában nincsenek benne a majd visszatérő katonák száma, akik szintén hazatérésük után követeléssel állanak a bizottság elé. Bár a hazatérő katonák számára tartalékolt földterületünk volt, amit a ház­helyosztás céljára kártalanítás végett használunk fel teljes egészében. A ház­helyigénylők száma 800 család. A Magyarpécska község földje szintén vitás, mivel a román hatóság jogtalan­nak nyilvánítja a felosztást -/innen és a Rutterwort Henryné földjéből, mely földterület szintén vitás a tulajdonos angol állampolgársága folytán — 76 család esik ki, ha a tulajdonosoknak ítéltetik a tulajdon -, kik szintén gondot okoznak a bizottságnak a földterület kevéssége miatt. / A fent felsoroltak alapján kérjük a tanácsot, hogy a meghagyott 100 kat. hold tulajdonosoknak visszahagyott földet és a mezőhegyesi állami birtokból 4000 kat. holdat juttasson a bizottságnak, így földhöz juttatnánk azokat, akik még a földosztás során nem kaptak földet. Ha ezen földterületet nem kapnánk meg, úgy Battonya lakosságának a földreform elégtelen volna, mert sok család ugyanúgy dolgozna, mint a múltban, már azért is, mert a bizottságnak idáig mostohán kellett hogy kezelje a földhözjuttatottakat a föld kevéssége miatt. A juttatottak igényjogosultságát nem tudtuk teljes egészében kielégíteni, mivel néznünk kellett azt, hogy minél több családot elégítsünk ki, ha már részben is. v Községi földigénylő bizottság Méhesán Péter elnök Egyoldalas, géppel írt, eredeti tisztázat, a földigényid bizottság körbélyegzőjével. - Szegedi ÁL Csanád m. FH 1948-4-36352. A beadvány 1945. augusztus 27-éh érkezett a Csanád megyei Földhivatalhoz. Szeptember 3-án az alábbi feljegyzést írták rá: „Tanács elé javaslattétel céljából." A tanács döntése ismeretlen. 1946. február 13-án a Battonyai Földigénylő Bizottság ismét a megyei tanácshoz fordult a meghagyott 100 holdak ügyében. A bizottság felterjesztése elmondja, hogy a község határában 12 gazdaság maradt 100 holdas területtel, tulajdonosaik közül azonban egy sem foglalkozik földműveléssel, valamennyi bérbe adta, ugyan­akkor a községben mintegy 1000 kielégítetlen, jogos földigénylő van. A Battonyai Nemzeti Bizottságnak a beadványhoz csatolt, támogató átirata kifejti: „Fenti kérelmünkre az késztetett bennünket, hogy tanúi vagyunk a népelégedetlenség állandó növekedésének, a földműves szegénység föld után való vágyakozásának, s úgy véljük, ha ez az elégedetlenség levezetést nem nyer oly módon, hogy minden földigénylő Családot kielégítsünk földdel, a nép túlkapásokra ragadtatja magát, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom