M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)
AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM
ból is megértették, hogy mi készülődik, és ezért bátran élére álltak a szegényparasztság mozgolódásainak, sőt gyorsították is az eseményeket. Szembetűnő például, hogy Baranya megyében - mely lényegében egyidőben szabadult fel a Tiszántúllal - nem volt komoly szervezkedés, nem volt korai földosztás. Jóllehet pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Baranya megye is képviseltette magát, s a képviselők megvitték a készülő földreform hírét. Ennek ellenére ez a megye csendben várt a földreformra a kormányrendelet megjelenéséig. 36 Ezt a passzivitást mindenekelőtt azzal lehet magyarázni, hogy ebben a megyében hiányzott vagy jóval kisebb volt az a harcokban edzett agrárproletár mag, amely Tiszántúlon, a maga forradalmi múltjának tudatában, tapasztalatában bátran mert cselekedni. A szegényparasztság földet követelő magatartása a földreform végrehajtásának időpontját illető vitában kimondotta a végső szót. Az ország felelős vezetői ezekből a jelenségekből megállapították, hogy a földreformot haladéktalanul, a már megkezdett 1944/45-ös gazdasági évben, 1945 kora tavaszán végre kell hajtani, ezt követeli nemcsak a szegényparasztság, hanem az ország gazdasági helyzete, érdeke is. A Kommunista Párt mindezt jól látva és megértve, sürgette a rendelet megjelenését: „Egy demokratikus kormányzatnak legfontosabb kötelessége hangoztatta február 22-én - éberen figyelni és számba venni azt, ami a népben végbemegy. A magyar dolgozó népben ma tagadhatatlanul türelmetlenség és nyugtalanság észlelhető. Mind általánosabb a hangulat, hogy , a szavakra tetteknek kell következniök. A tömegek a programok végrehajtását követelik. Vonatkozik ez elsősorban a földkérdésre. Nem elég általánosságban azt mondani, hogy a „föld azé lesz, aki megműveli". . . Várni tovább azonban nem lehet. Nem szabad, hogy a föld népe megint azt higgye, a földreform ügye azért húzódik, mert húzzák. A földreform, ügye sürgős azért is, mert szervesen összefügg a tavaszi mezőgazdasági munkák kérdésével. A mezőgazdasági munkások, napszámosok, törpebirtokosok akkor fogják készséggel megmunkálni az elhagyott nagybirtokokat, ha tudják, hogy nemcsak az aratás lesz az övék, hanem a föld is. Életérdeke az országnak, hogy a magyar földművelő nép földéhségét felhasználják a tavaszi munkák előbbre vitelére. Ehhez két dolog kell. Mindenekelőtt meg kell alakítani azonnal, minden késedelem nélkül a földigénylők bizottságait. Újra a nép termelő erejére, kezdeményezésére kell apellálni: a földigénylők bizottságainak megalakításával nem kell várni se felső utasításra, se hatósági jóváhagyásra." 37 Ezekben a napokban a „Délmagyarország", a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja, hangot ad a kormány elképzeléséről a földreform időpontját illetően. „Az ügy sürgőssége miatt - írja - a kormány nem kívánja megvárni 36 Kopasz Gábor: Az 1945. évi földbirtokreform végrehajtása Pécsett és Baranya megyében. Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez 1944-1960. Pécs 1961. 173. old. 37 Felszabadulás. 414. old.
