M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Felülvizsgálandók azok az ingatlanszerzések, melyek olyan ingatlanra vonatkoznak, amelyek birtokpolitikai jogszabályok alkalmazása során kerültek a földművelésügyi miniszter vagy valamely lebonyolító szövetkezet - intézet rendelkezése alá, amennyiben az ingatlanszerző meglevő birtoka a községi földigénylő bizottság által megállapított birtokegység határát meghaladja, s az ingatlanszerző tulajdonjoga a telekkönyvbe nem jegyeztetett be. Ezt az intézkedést indokolják azok a tények, hogy az Országos Földhitelintézet vagy a Népjóléti [Közjóléti] Szövetkezet, esetleg a Földművelésügyi Minisztérium földbirtok-politikai ügyosztálya a telepítési alap rendelkezésére álló ingatlanokat, még mielőtt azok az állam tkv-i tulajdonába kerültek volna, ingatlan eldarabolás vagy más úton olyan egyének idegenítettek el ingatlanokat, akik a 600/1945. Me. sz. rendelet értelmében igényjogosultaknak nem tekinthetők, vagy ha tekintetbe vehetők is, magatartásuk a közhatalmi úton való ingatlanszerzésre érdemtelenné teszik. A fasiszta uralom alatt ugyanis egyes községek területén fekvő nagybirtokokat a szomszédos község nyilas érzelmű kisgazdái idegenítették el, s ezáltal az ingatlan fekvése szerinti község lakói mint igényjogosultak a 600/1945. Me, sz. rendelet alkalmazása során földhöz nem juthatnak. Az eddigi eljárások során igen sok panasz hangzott el az ilyen függőben levő, még nem telekkönyvezett szerzésekkel kapcsolatosan. A 33 000/1945. Me. sz. rendelet 52. §-a kiegészítendő volna: Az ügyvezető és a szakelőadó a megyei tanács zárt ülésein is részt vehetnek. A tárgyalás alatt álló üggyel kapcsolatosan felvilágosítást adhatnak, de a határozatnál nem szavazhatnak. Ezen intézkedés megtételét az eddigi tapasztalatok teszik indokolttá. Ugyanis nem egy esetben a tanács tagjai között hosszú vitát igényel egy olyan kérdés, amelyet az ügy előadója vagy az ügyvezető pár szóval meg tud világítani. 5600/1945. FM sz. rendelet 7. §-a 3.. bek. kiegészítendő lenne a következő rendelkezéssel: „Évelő növényeknél teljes térítésként az ez évi termés fele illeti a haszonbérlőt." , Kiegészítendő: A fele termést nem természetben, hanem a termelési bizottság által megállapított árban - készpénzben - kell a termés betakarításakor megfizetni. Ezen intézkedés az igényjogosultak érdekeit kívánja megvédeni, s ugyanakkor a termelés folytonosságát is biztosítja. A földosztás során igen sok olyan igényjogosult jutott lóhere vagy lucernával bevetett földhöz, aki állatállománnyal is rendelkezik, tehát a juttatott földről lekaszált takarmányra feltétlenül szüksége van. Nem volna méltányos és nemzetgazdasági szempontból sem helyeselhető, hogy a volt tulajdonos, aki állatállománnyal nem rendelkezik, természetben kapja meg a fele termést, ami igen sok esetben 50-100 kat. hold ingatlan hozamát jelentené. A termelési bizottság a helyi viszonyok mérlegelésével megállapítja a takarmány árát, s meg nem elégedett fél a kérelmével a megyei tanácshoz fordulhat. 26* 403