M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM

Parasztpártba, és jelen voltak a vasárnapi népgyűlés dobogóján is . . . Ez a program megvalósításra vár, időszerű ma is. Nekünk tehát nem volt okunk arra, hogy most új földreform-programmal álljunk elő."

14 A Szociáldemokrata Párt 1930-as agrárprogramja - mint már erről beszéltünk - valóban tartalmazott hasznosítható elvi megállapítást. De az a tény, hogy a Szociáldemokrata Párt a program egészét minden módosítás, minden kiegészítés nélkül - pl. a végrehajtás módozataira vonatkozóan - 1945-ben is maradék nélkül érvényes földreform-javaslatként kezelte, arra enged következtetni, hogy 1945 nagy történelmi fordulóján sem értették meg a parasztkérdés döntő jelentőségét. Nem értették meg, hogy a parasztkérdés megoldása a hatalmat megragadni igyekvő munkásosztály legdöntőbb, feladata, amelyet sem hangos szavakkal, sem félmegoldásokkal elintézni nem lehet. Egyébként a Szociáldemokrata Párt a későbbiekben, ha nem is lett kezdeményezőbb - hiszen ez a passzivitás végül is természetesen következett a párt jellegéből, vidéki tagságának kisiparos, alkalmazotti Összetételéből - támogatta a Kommunista Párt célkitűzéseit. Inkább érdekességként említjük meg, nem mint az események sodrában itt még különösebben szerepet játszót, hogy a katolikus egyház korántsem volt olyan tartózkodó, olyan óvatos, mint a koalíció eme két pártja. Az egyház felelős fórumai hivatalosan ugyan szintén nem nyilatkoztak, de egy-egy egyházi birtok helyi vezetőit nem akadályozták meg nézeteik terjesztésében. Az egyház szigorú fegyelmét ismerve, helytelen lenne ezekben az egyéni megnyilatkozásokban egyéni véleményt, egyéni kezdeményezést látni. Kevésbé tévedünk, ha ezekben inkább az egyház vezetőitől titokban támogatott akciókat keresünk. Nagyon tanulságos az egyházi köröknek a várható földreformról alkotott véleményét illetően pl. a csanádi püspöki uradalom vezetőjének - egyben főiskolai tanár még 1945 januárjában a megye főispánjához intézett beadványa. Mivel az egyház földreform-ellenességéről e korai időszakban csak közvetve tudunk, ismert írásos bizonyítékaink későbbi keltezésűek, talán nem lesz érdektelen e beadvány szövegét itt csaknem teljes egészében ismertetni. „A születő új világ szele - hangzik az első tétel - semmiképpen sem sodorhatja el a nemzeti lét biztosításához szükséges természeti jogon és tételen alapuló etikai és gazdasági, politikai szempontokat. Mikor tehát magyar vonatkozásban e roppant kényes kérdés megoldását sürgetjük, nem szabad csupán egyetlen, elnyomás miatt panaszkodó népréteg érdekeit szem előtt tartani, hanem az összes vonatkozó szempontok egyidejűleg figyelembe veendők. Nem elég például túlzó napszámemeléssel előállni, hanem egyszersmind a termények ára is arányosan emelendő, a megadóztatás pedig egyképp kiterjesztendő az iparra, kereskedelmi bankokra. Az igazságosság azt sem engedi meg, hogy a progresszív adó célja a nagybirtok kizárólagos megrendítése legyen . . . Már most a nagybirtokrend14 Tiszántúli Népszava, 1945. február 27.