M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Mivel a földigénylők korhatáráról a földreform-rendelet nem intézkedik, a kialakult gyakorlat szerint 65 évben állapította meg általában. Méltányossági okokból, egyéni elbírálás alapján, ez a határ 75. életévig kitolható. A tanács szóvá tette a Szeged környéki bolgárkertészek ügyét, akik mint nem magyar állampolgárok földhöz nem juthatnak, azonban a termelés és közellátás számára való megtartásuk közérdek. Ez ügyben az országos elnök az Országos Tanácshoz való felterjesztés tételére utasította a tanácsot azzal, hogy a bolgárkertészek által bérelt földet tartalékföldként tartsák fenn, s ezt továbbra is béreljék a bolgárkertészek. Felhívta az országos elnök a tanácsot, hogy az Országos Tanácsnak tegyen részletes jelentést a földigénylő bizottság és a tárgyaló tanács eddig elvégzett munkájáról, valamint a vetések és a földek megmunkálásáról, a földhözjuttatottak hangulatáról, az áttelepítés lehetőségéről, valamint arról, hogy a földbirtokrendezés hátráltatja-e avagy elősegíti a mezőgazdasági munkák végzését. Ugyancsak részletezni kell a felterjesztésben azt is, hogy mennyi föld van kiosztva, mennyi a vitás terület, illetve olyan, amely az Országos Tanács döntését kívánja. A földhözjuttatottak és a termelők a maguk vagy a más földjén dolgoznak-e, és nem mutatkozik-e averzió a földbirtokrendezéssel szemben. Mivel Szeged város területén igen nagy számban keletkeznek új gazdaságok a földbirtokrendezés során, a tárgyaló tanács külön szegedi földhivatal felállítását látja kívánatosnak. Ezzel kapcsolatban az országos elnök javaslattételre hívta fel. Az országos elnök elrendelte, hogy a járási és megyei biztosok a földhöz juttatás befejezése után Budapesten az Országos Tanácsnál jelentkezzenek, ahol dönteni fognak az arra alkalmasaknak az ország újonnan felszabadult területére hasonló minőségben való kiküldéséről. A tárgyaló tanács ismertette az országos elnök előtt a különleges szegedi termelési és kisbérleti viszonyokat, és bejelentette, hogy nem kerülhető el a három holdnál kisebb és 15 holdnál nagyobb földterületek juttatása, tekintettel egyrészt a városhoz közel eső és jó termőképességű földek belterjes művelésére és előnyös értékesítési viszonyaira, másrészről a város távolabb eső határának homokos, szikes, vízállásos földjeire. Az országos elnök utasította a tanácsot, hogy ez ügyben tegyen javaslatot az Országos Tanácsnak. A 200 holdat meghaladó szőlőtelepítések elbírálása ügyében rámutatott az országos elnök a kialakult gyakorlatra, mely szerint az 1000 holdon felüli földnek számít, azonban arra való tekintettel, hogy a Habsburgok ajándékoztak ugyan ezer hold földet, azonban betelepített szőlőt egyet sem, így a telepítés érdeme mégiscsak a birtokosé, tehát méltányossági okokból ilyen esetben 200 hold szőlőterületet meg lehet hagyni a birtokosok számára. Közölte az országos elnök, hogy a 100 holdas birtokoknak kishaszonbérletek formájában való hasznosítására vonatkozólag rendelet van készülőben, amely a méltányos haszonbér összegét is meg fogja állapítani. Felhívta a figyelmet az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke a rendelet azon intenciójára, hogyha zsidónak tekintett tulajdonostól elvett földingatlant \