M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Á 1945. április ^-5 A Magyar Kommunista Párt kiküldöttjének jelentése a Szabolcs és Szatmár megyei földosztás végrehajtásáról, a reakció mesterkedéseiről, a hibákról és a pártok közreműködéséről Jelentés Szabolcs és Szatmár megyéről (április hó 3-5-i ellenőrző út). A földosztás Mindenütt megindult, helyenként jelentősen előrehaladt (fehérgyarmati járásban kb. 40-50% felosztva, nyírbátori járásban 35%, kemecsei járásban 35%, ligetaljai járásban 55-60% felosztva), helyenként pedig már befejeződött (pl. kisvárdai járásban Ajak község). Általában egyrészt április 8-ig, másrészt április 15-ig várható mindkét megyében a földosztás befejezése a vitás kérdésektől eltekintve'. A földosztás mindenütt nehezen indult meg, de ha egyszer megindult, akkor gyorsan halad előre. A kezdeti nehézségek, a lassú megindulás fő oka a reakció szabotálása, és a parasztság bizalmatlansága, politikai tájékozatlansága és bátortalansága volt. A szabotázs különböző formáiban a parasztság megfélemlítését, az igénylésről való lebeszélését célozta. Leggyakoribb formája a németek vissz aj övetelével való fenyegetés (emiatt internáltatta le a nyírbátori járási megbízott az egyik földesurat). Ez annál inkább hitelre talált sok helyen, mert Szabolcs a nyilasok egyik fő erőssége volt, másrészt pedig teljes a politikai tájékozatlanság, újság nem jut el a falvakba, párt sok helyen egyáltalán nincs. A kisvárdai járásban Ajakon és Tiszaberencsen

1 elterjesztették, hogy aki jelentkezik igénylésre, azt elviszik az oroszok a Vörös Hadseregbe. Erre a falu népe - főleg az asszonyok megrohanták a községházát, eltépték az íveket, és egy darabig senki se mert jelentkezni. Másutt megint azt mesélték, hogy „ez nem igazi földreform, csak propaganda", „nem lesz az idén földreform" (ilyen kijelentések miatt internáltatott a szabolcsi megyei megbízott három főjegyzőt). A földesgazdák is igyekeztek sok helyen a jelentkezésről lebeszélni a szegényparasztokat. („Nem lesz abból semmi.") Az ellenforradalom reakciós földreformjának emléke - amikor a parasztok egy-két holdat kaptak súlyos feltételek mellett és bele pusztultak - szintén bizalmatlanságot keltett helyenként (Rakamaz). A vidéki közigazgatás általában nyílt vagy csendes szabotázst tanúsított és végérvényesen leleplezte magát, mint a parasztság és a demokrácia ellensége. A köztisztviselői kar általában a régi maradt, csak az egyes járások között kicserélték őket, hogy a helybeli parasztság múltjukat ne ismerje. Ez megnehezíti a velük szembeni fellépést, viszont új állomáshelyükön is a régi reakciós politikát folytatták, és így rövid idő alatt mindenütt lelepleződtek. A nyílt szabotázsnak néhány példája: Fernbach tiszai járási főszolgabíró nem akarta beengedni a 1 Helyesen: Tiszabercelen. |