M. Somlyai Magda: Földreform, 1945 (Budapest, 1965)

IRATOK A FÖLDREFORMRÓL

Közölték, hogy a falu népe egységesen áll a kormány mögé, támogatja azt programja keresztülvitelében . . Felkereste a miniszterelnököt a Földmunkás Szakszervezet küldöttsége is azonos kérésekkel. A miniszterelnök megnyugtató válaszokat adott, majd barátságosan elbeszélgetett a falusi és városi dolgozók küldötteivel, akik egyszerű, de meleg szavakkal köszönték meg a kormányfő segítőkészségét. Délmagyarország, 1945. február 21. A miniszterelnök a Függetlenségi Front szegedi gyűlésén mondott beszédében a földreformról így nyilatkozott: „. . . a reformot az az alapelv határozza meg, hogy a föld legyen azé, aki azt megműveli". A pártok állásfoglalásának ismeretében már elkészült a rendelettervezet, s hamarosan a minisztertanács elé kerül - jelentette be Dalnoki Miklós Béla -, s az ügy sürgőssége miatt az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását sem várva meg, a rendeletet a kormány adja ki. „A kormány teljes mértékben tudatában van annak, hogy a földreform végrehajtása minden más kormányintézkedést megelőz sürgősségében. A honvédelemmel együtt az élen áll, mert a földreform egyenlő a honfoglalással" - állapította meg. [Ugyanott.] 19 Borsodszemere, 1945. február 18 A helyi földmunkások szakszervezetének felterjesztése a főispánhoz a földreform mielőbbi végrehajtásának szükségességéről A borsodszemerei földmunkások szakszervezete útján az itteni földmunkásság azon kéréssel fordul a főispán úrhoz, hogy a helybeli földnélküli földmunkások és a három hold földnél kevesebb földdel rendelkező földművesek már most kapják meg az új kormány által hirdetett úri földbirtok felosztásából a rájuk eső föld fenti részét. A földet még a tavaszi munkák megindulása előtt szeretné megkapni a nincstelen munkásság: a három holdon aluli földművesség. Ezt azért látja szükségesnek, mert ez a réteg a kenyerét aratási munkákkal szokta a múltban megkeresni, mi a jelenlegi helyzetben, mikor az országban az őszi vetések nagymértékben hiányoznak, nem lehetséges. Ha a földmunkásság ezt a földet megkapja, ezen föld megmunkálásával s bevetésével biztosítva lenne a jövő évre kenyérrel. Ez nemzetgazdasági szempontból is előnyös megoldás, mert így nagyobb munkateljesítmény érhető el, mintha napszámbérért kellene dolgozni a bérgazdaságnak. Erre a célra a Mocsáry Károly elmenekült földbirtokos tulajdonát képező Jungreisz Adolf-féle helybeli bérgazdaságát lehetne igénybe venni. Ezen bér< 1 A cikk további részében beszámol arról, hogy munkásküldöttségek is felkeresték a miniszterelnököt üzemeltetési és élelmezési problémákkal.