"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

kudarcról élőben számoljanak be. A magyar illetékesek persze megpróbálták, hogy minél előbb lehessen közölni az. eseményeket. Az érvek között szerepelt, hogy a nyugati észlelő berendezések miatt osztrák tévé adását venni képes magyar állampolgárok előbb értesülhetnek a repülésről, mint a hazai híradóból. Ennek eredményeképpen a szovjetek a 90 perces sugárzási csúsztatást 30 percre voltak hajlandók csökkenteni.

A sajtóanyagokról két nappal később készített rövid ösz- szefoglalóban elsősorban a napisajtót elemezték és dicsérték, mindenekelőtt a Népszabadságot, ugyanakkor május 27-ét illetően külön kitérnek arra, hogy a rádió kifogástalanul oldotta meg feladatát, ám a televízió esti űrprogramja nem volt sikeresnek mondható: „Az időben is hosszú anyag láthatóan az élő közvetítés és a retrospektív bemutatás kombinációja kívánt lenni, ez azonban eléggé zavarosra sikerült. Olykor azt sem lehetett tudni, hogy a kép mikori, honnan való. Igen kellemetlen volt a közvetítés elején a némán és elég hosszan tátogó férfi (vajon ki volt és honnan beszélt?), továbbá egy magyarul rosszul beszélő tolmács, akinek így a szövege nemcsak zavaró, hanem primitív is volt."

A másnapi, május 28-ai sajtóhírekről csak annyit írt a feljegyzés szerzője, hogy egyetlen lap sem tért vissza a televízió hétfő esti adásának körülményeire. A korszak szerkesztői „felülről leszólás" nélkül is tudták, hogy az ilyesféle malőrökről nem illik beszélni, főleg akkor nem, ha láthatóan a szovjet fél hozzáállása okozta a problémákat.

A magyar sajtó ezekben a napokban szinte ontotta a híradásokat. A napilapok a május 27-ei nyitó nap után is naponta hosszú tudósításokban számoltak be az űrhajósok űrben töltött munkájáról, tevékenységéről, az álta21