"Együtt a csillagokig" Források a magyar–szovjet űrrepülés 30. évfordulójára (Budapest, 2010)

A közös magyar–szovjet űrrepülés és a tömegpropaganda

nem is voltak előre legyártott kérdései az egyébként vélhetően teljesen konform interjúhoz.

A vendég televíziósok és rádiósok, valamint a szovjetek munkatársai közötti viszonyt jól jellemezte, hogy „a szovjet elvtársak tőlünk is várnak ajándékokat". A korábbi tapasztalatok alapján „speciál-Jvliratú üvegpoharak, emblémák, tányérok, jelvények," kendők, trikók alkották a szuvenírt, de a bemondók és tudósítók táskarádiót, vagy kazettás magnót kaptak. A „fő tarhás" azonban a Magyarországon is ismert és kevésbé kedvelt kommentátor, Jurij Fokin volt, aki még értékesebb ajándékot kapott, bár a forrás konkrétan nem nevezte meg.

A szovjet fél arra is kitért, hogy célszerű lenne bizonyos italmennyiséget eljuttatni. „Ebben a vonatkozásban sokat beszélnek a lengyelek túlzásairól, akik bárt rendeztek be a televíziónál és korlátlanul szolgáltak fel lengyel tömény italokat. Esetleg egy magyar kávéfőző presszógép felállítása jó szolgálatot tenne."

Jellemző módon a szovjetek számára az NDK példa volt a meghatározó, ugyanis azt a fegyelmezettséget, azt a precizitást várták el a magyar tévésektől is a majdani közvetítések során. Egy elég fontos szempont azonban nem szerepelt a szovjetek elvárásai között, az, hogy gyakorlatilag a magyar tévések teljesen kiszolgáltatott helyzetben lesznek a közvetítések során a szovjetekkel szemben.

A felszállás után, amikor késleltetve megkezdték a közvetítést a Szojuz-36 startjáról, a rádió többé-kevésbé korrekt adást tudott készíteni, amelyek többsége természetesen előre elkészített „konzerv" riportokat jelentett. A