Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

szervezetek és a munkáspártok kezdeményezésére országszerte tiltakozó gyűlések és felvonulások zajlottak le. A munkásság megmozdulásainak szervezésében az üzemi bizottságok kezdeményező szerepet játszottak, abban jelentős részük volt. A Chinoin-gyári dolgozók február 13-án 10 perces tiltakozó üzemszünetet tartottak. (117/a. sz.) A Budafoki Zománcedény-, Fémárués Elektromosgyár Rt. munkásgyűlésének határozata követelte, hogy az állami és a városi hivatalokból a fasiszta és a reakciós elemeket távolítsák el, mert csak így látják biztosítottnak az ország újjáépítése szempontjából szükséges nyugodt és fokozott termelést az üzemekben. (118. sz.) A Gizella Gőzmalom Rt. munkássága az államapparátus leépítésére és megtisztítására alakult bizottságokba a munkásság képviselőinek bevonását követelte. (117/b. sz.) A Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. üzemi bizottsága is csatlakozott az országos mozgalomhoz. (123. sz.) Február 23-án a nagy-budapesti üzemek munkásainak küldöttsége felkereste a miniszterelnököt, és követelte a kormánytól: bocsásson ki rendeletet az államapparátusnak a reakciósoktól való megtisztítására, és tegye lehetővé, hogy a szakszervezetek is részt vegyenek a tisztogatásban. Miközben a küldöttség a miniszterelnökkel tárgyalt, mintegy 10 000 munkás tüntetett a parlament épülete előtt. Több gyár üzemi bizottsága, a munkásság körében uralkodó reakcióellenes hangulattól vezérelve, saját kezdeményezésként hozzálátott a tisztogatás végrehajtásához. Gyári gyűléseken hozott határozatok alapján eltávolították vagy távozásra szólították fel az üzemekben a reakciós gondolkodásukról közismert igazgatókat, gyárosokat vagy azok képviselőit. Ez történt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekiben is. (IV. fejezet, 143. jegyzet.) A csepeliek példájának követését követelték a MÁVAG üzemi bizottságai is. (123. sz.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. üzemi bizottsága határozott hangon emelt szót a bank érdekeltségi vállalatainak igazgatóságába és felügyelő bizottságába beválasztott személyek ellen, mert az összetétel nem felelt meg — mint mondották — a „demokratikus követelményeknek". (124. sz.) A reakciós gyárvezetők, műszakiak, tisztviselők eltávolítása során azonban — túlkapások miatt — olyanok is szenvedtek, akik pedig őszintén támogatták az új demokratikus rendszert, és a felszabadulás első percétől kezdve műszaki tudásukkal, nagy üzemvezetői tapasztalatukkal aktívan részt vettek a termelési feladatok megoldásában. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben például a reakciós igazgatókkal együtt kivezették a gyárból Korbuly Jánost is, aki az üzemi bizottsággal együttműködött, és nagy érdemeket szerzett a terme6* 83