Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)
Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)
Az MKP az üzemi bizottságok újraválasztásától, többségi pozíciójának további megtartásával, a szociáldemokrata pártállású üzemi bizottsági tagok számának növelését, az együttműködés megerősödését, a két párt tagjai közt a pozíciók biztosítása miatt időnként fel-fellobbanó viszálykodások megszűnését remélte. Az üzemi bizottságok választásának előkészítését — a pártok határozott állásfoglalásának és célkitűzésének megfelelően — a megegyezés szelleme hatotta át. Ezt biztosították a közösen megfogalmazott felhívások, utasítások, útmutatások és a két párt álláspontjának előzetes elvi tisztázása. A választások, az előzetes megállapodás alapján, az üzemi bizottságok megtisztításának, a munkásegység megszilárdításának jegyében indultak el. 1946. január 12-én jelent meg a két munkáspárt és a Szakszervezeti Tanács közös felhívása, hogy az üzemi bizottságok választását „mindenütt a legnagyobb egyetértésben, a munkásegység szellemében készítsék elő". (114/a. sz.) 155 A választások szabályos lefolyásának ellenőrzésére a két párt 3—3 képviselőjéből létrehozott ún. Hatos Bizottság, január 15-i alakuló ülésén, megállapodott abban, hogy „a paritás elvét fogja érvényre juttatni. A paritás elve alól kivételt fognak képezni azok az üzemek, ahol egyik vagy másik párt részéről többség tapasztalható." A bizottság ügyelt arra, hogy az üzemi bizottságban az egyik vagy másik párt többsége „egy, kettő, de legfeljebb három szótöbbségnél több semmilyen körülmények között" ne legyen. (114/b. sz.) Megállapodtak abban is, hogy a választásokat a szakszervezeti kiküldöttek a munkáspártok üzemi szervezeteinek vezetőivel, továbbá a bizalmi testület tagjaival való megbeszélés alapján készítik elő. A választásokat február l-e és 28-a között kellett lebonyolítani. (114/c. sz.) A Hatos Bizottság a fenti határozatról 1946. január 26-án körlevelet adott ki, melyben tájékoztatta a szakszervezetek üzemi bizottsági és megyei titkárait a választások előkészítéséről és levezetéséről. Az intenciók az 55 000-es rendelethez képest több új momentumot tartalmaztak. Elsőnek kell említenünk a paritás elvének kimondását az üzemi bizottságok megalakításánál, a vezető funkciók betöltésénél, az igazgatósági üléseken résztvevő személyek kijelölésénél. Ujabb kikötéssel szaporították a megválaszthatóság kizáró okait. Az üzemi bizottság tagja nem lehetett az, aki előző megbízatásának erélytelenül vagy hanyagul tett eleget, vagy évközben, elfogadható indok nélkül, megbízatásáról lemondott vagy tisztségétől mandátumának lejárta előtt a szakszervezet megfosztotta. Míg az 55 000-es rendelet 155 Népszava, 1946. január 12.
