Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Az üzemi bizottságok és a munkásellenőrzés megvalósulása hazánkban 1944—1948 (Tanulmány)

AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ÚJRAVÁLASZTÁSA, A TERMELÉS FOLYTONOSSÁGÁNAK FENNTARTÁSA AZ INFLÁCIÓ IDŐSZAKÁBAN 1 9 4 6. január — július Az 1946-os üzemi bizottsági választások előkészítése Az üzemi bizottságok megbízatása egy évre szólt, és az első üzemi bizottsági rendelet értelmében újraválasztásuk 1946 elején időszerűvé vált. A választások napirendre tűzését azonban egyéb okok is indokolttá tették. A nemzetgyűlési választások után kibontakozó általános reakciós támadások során a GYOSZ és a tőkések az üzemi bizottságok ellen is felléptek, és a korrumpálástól kezdve működésük megakadályozásáig minden eszközt megragadtak, hogy ezeket a szerveket megbénítsák, lejárassák stb. A működésükben előforduló hibákat felnagyítva az egész üzemi bizottsági rendszer felszámolására törekedtek. Az üzemi bizottságok a nehéz időben általában jól megálltak a helyüket. Egy részük azonban elszakadt a munkásságtól, nem tartott rendszeres beszámolót, nem szervezte meg eléggé jól a munkáját. Akadtak üzemi bizottsági tagok, akik politikailag nem bizonyultak elég határozottaknak, harcosoknak a gazdasági bajok elleni küzdelemben. Pedig a munkáspártok forradalmi erőinek nyomására elfogadtatott^ erélyes gazdasági rendszabályokat követelő kormányprogram végrehajtásában az üzemi bizottságokra nagy feladat hárult, amire fel kellett őket készíteni. A baloldali erők a munkásegységre, a két munkáspárt szilárd együttműködésére támaszkodtak, s így biztosították, a kisgazdapárt 57%-os fölényének ellenére, a forradalom továbbfejlesztésének lehetőségét. A választások előtt és után nyíltan színre lépett a munkásegység politikáját támadó s ellenző szociáldemokrata jobbszárny, Peyer Károllyal az élen, aki a két munkáspárt együttműködésének fel^ számolását követelte. Ürügyként a szakszervezeti vezetésben és az üzemi bizottságokban, a felszabadulást követő hónapokban szerinte indokolatlanul kialakult arányokat, az MKP döntő fölényét hozta fel. Mivel valóban voltak olyan üzemi bizottságok, amelyekben a kommunista tagok szektáns, merev álláspontja miatt az SZDP-ta-