Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

124 Olyan jelentéktelenek, akikkel nem kell számolni. 125 A tárgysorozat 1—11. pontja az üzemi cipész alkalmazására, nyugdíjas bányászok támogatására, ellátási és kulturális kérdésekre vonatkozik. 126 Az üb a 13—17. tárgysorozati pontokban a bódéi kastély felhasználásával, aknászi kinevezésekkel és a bányánál alkalmazott iparosok ellátásával foglalkozott. 127 A dokumentum dátumát a szövegből állapítottuk meg. \ \ 128 A tájékoztató további részében a választás technikai lebonyolítását ismerteti, majd a szakszervezet szervezésére hívja fel a figyelmet, végül a szakszervezeti összekötői rendszer kiépítéséről ad tájékoztatást. 129 A dokumentum keletkezésének időpontját a szövegből állapítottuk meg. 130 Az 1946. évi üzemi bizottsági választásokat a szakszervezetek irányításával az üzemi MKP és SZDP pártszervezetek előkészítő munkája és aktív részvétele alapján bonyolították le. Helyi kezdeményezésre egyes üzemekben a pártszervezetek röplapokat, felhívásokat szerkesztettek, amelyeket általában a kerületi, ill. budapesti felettes pártszervek vezetőivel hagyattak jóvá. Az esetek többségében azonban a pártszervezetek határozatban szögezték le állásfoglalásukat, melynek alapján mozgósították tagjaikat az üzemi bizottsági választásra. 131 Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ. 132 Az OMTK élén szinte teljes egészében megmaradt a régi vezetés, és jelentős befolyást gyakorolt a személyzetre. Az üb választásakor kommunistaellenességük leplezetlenül megmutatkozott. 133 A továbbiakban több konkrét esetet sorol fel. 134 A gyárban a termelés 1945. március 12-én indult meg. Még aznap az MKP és a Budafok Városi NB üb-i albizottsága megalakította a gyárban az első üb-t. 135 A szovjet hadsereg ezen intézkedése a fegyverszüneti szerződés 1. § 11. pontja értelmében tőrtént. 136 L. a dokumentumok 96. jegyzetét. 137 L. a dokumentumok 94. jegyzetét. 138 Pauló Istvánt az igazoló bizottság nyugdíjazásra ítélte, 1949-ben viszszakerült a szakmába, előbb a Csepeli Zománcműveknél, majd a bonyhádi gyárban vállalatvezető, innen a Zománcipari Művek budapesti részlegéhez került. Jelenleg nyugdíjas.