Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

57 Az ideiglenes intéző bizottság 1945. február 7-én az V. ker-í Elöl­járóság 71/1945. sz. határozatában foglalt előzetes hozzájárulás alap­ján alakult meg. Elnöke dr. Varga Lajos ügyvezető igazgató volt. 58 A következőkben az egyes bánya- és ipari üzemek állapotát érté­kelik. 59 Folytatják a bányák és az üzemek helyzetének az ismertetését. 60 Az Iszer Elektroforrasztó és Műszaki Bt. gyár egyéni cég volt. Te­lephelye: XIII. Teve u. 12—16. Tulajdonosa, Iszer István a fasiszta német hadsereggel nyugatra ment. A gyár 1942—43-ban érte el a csúcstermelést. Ekkor munkásainak száma 280—300 fő volt. A tiszt­viselők száma elérte a 26 főt. Ebben az időben szárítógépeket és ventillátorokat, valamint rozsdamentes csővezetékeket, 50—700 lite­res tartályokat, - továbbá vegyészeti, gépeket, alumíniumtartályokat gyártottak. 1946. április 24-én az Elhagyott Javak Kormánybiztossága mint elhagyott gyárat a Ganz Hajógyárnak-bérbe adta, majd 1947­ben beolvasztották a. Hajógyárba. (OL NIK II—72.) 61 Conti u. 4. (ma Tolnai Lajos u.) az SZDP vezetőségének és a Nép­szava szerkesztőségének a székháza volt. A Magdolna u. 7. (ma Köl­tői Anna u.) a Vasmunkások Országos Szövetségének a székháza volt, ma is a vasasszakszervezet székháza. 62 Az üb-ülés a továbbiakban az ózdi gyár személyzeti és termelési kérdéseivel foglalkozott. 63 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankót a század elejétől 1941-ig Weisz Fülöp irányította, őt veje, Valkó Lajos, volt külügyminiszter követte a bank államosításáig az elnöki székben. A bank részvényeiből a német tőke részesedése alig érte el az egy százalékot. Nem helytálló tehát a dokumentum megállapítása, bár egyes igazgatókat, politikai magatartásukért, valóban eltávolítottak. 64 Az előadó a továbbiakban elítéli a suttogó propagandát, és felhívja a dolgozókat az üb megválasztására. A jegyzőkönyv végül ismerteti a szavazás eredményét és az üb megalakítását, 65 A továbbiakban az élelmezési és fizetési nehézségek aprólékos fel­sorolása következik. 66 Az üb a továbbiakban az élelmezéssel (beszerzés, konyha ellátása nyersanyaggal, az ebéd ára), a parlagon heverő földek megművelé­sével, az élelmezési kölcsön jegyzésével, a termelés megindításának feltételeivel, május 1 megünneplésével és szociális kérdésekkel (la­kás, juttatás, bér) foglalkozott. 67 A nem közölt bevezető részben a gyárvezetőség hiányolja, hogy az üb hatáskörével kapcsolatos korábbi két levelére a MÁK állásfog­lalását tartalmazó választ még nem kapott. 68 A „Gránit" a MÁK leányvállalata volt. 46/0631 / 721

Next

/
Oldalképek
Tartalom