Dr. Jeni Károly: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, 1944-1948 (Budapest, 1966)

Jegyzetek a dokumentumokhoz

16 Az üb a gyártelep felszabadulásának első óráiban — Í94á. január 9-én — átvette a gyár vezetését, (Bővebben lásd: Kirschner Béla— Rácz Béla: „Adalékok a felszabadult csepeli WM első négy hónapjának történetéihez". Párttörténeti Közlemények, 1961. évf. 3. sz. 133. old.) 19 Az Rt. városi kereskedelmi irodája volt. 20 A Mária Valéria utcai iroda a Labor Bizalmi Rt. székhelye volt, 1923-ban a Weiss Manfréd-Örökösök hozták létre. A Labor Bizalmi Rt. a WM-konszern legfelsőbb szerve volt, ennek útján bonyolítottak le minden pénzügyi tranzakciót. Ez a szerv biztosította a konszernhez tartozó egyes vállalatok együttműködését, tekintet nélkül arra, hogy a konszernhez tartozó vállalatok részvényei a Labor Bizalmi Rt. tárcájában vagy a Weiss-család magántulajdonában voltak. A Labor Bizalmi Rt. útján egységes elveket érvényesítettek a konszern pénzügyi, hitelügyi és adóügyi eljárásai terén. A Labor tevékenysége nem terjedt ki az egyes vállalatok szakmai, műszaki és gazdasági vezetésére. 21 A Neményi Testvérek Papírgyára Rt.-ről van szó, amelyet 1923-ban Neményi József alapított. A gyár egyik főrészvényese Aschner Pál, Aschner Lipótnak, az Egyesült Izzó és Villamossági Gyár vezérigazgatójának a fia, aki részvényeit 1942-ben a Magyar Általános Hitelbanknak eladta; Neményi József, a másik főrészvényes, részvénypakettjét megtartotta, és mint vezérigazgató vezette a gyárat 1944 nyaráig. 22 Mauthner Ödön Magtermelő és Magtermelési Rt. 1923. november 11-én alakult. Mauthner Ödön fia, Mauthner Alfréd benősült a Weiss Manfréd-családba, elvette br. Weiss Elzát. A vállalatot 1926ban nagy üzleti veszteségek érték, melynek fedezésére Mauthner Alfréd a Labor Bizalmi Rt.-tól 400 000 dollár kölcsönt vett fel. Ezzel a vállalat részvénytöbbsége fedezetként a WM-konszern kezébe került, s végig ottmaradt. 23 A listán az a 100 dolgozó szerepelt, akiknek a gyár szovjet katonai parancsnoka szabad mozgása igazolványt biztosított. (Rotter Lajos feljegyzése.) 24 Ez a megállapítás téves információn alapult. 25 A felszabadulás előtt a gyár műszaki igazgatója volt. 26 Az ideiglenes magyar kormány és az MKP, ill. az SZDP közötti, említett megegyezésről írott anyag nem maradt fenn. 27 A munkásbizottság az 1945 júniusában megjelent 55 000/1945. IpM sz. rendelettel életrehívott csúcs-üzemibizottsággal azonos jogkört töltött be. 28 Ekkor még Buda felszabadításáért folyt a harc, és a front érdekeinek volt minden alárendelve.